KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/március
TARR
• Kovács András Bálint: Az utolsó Tarr-film A torinói ló
FLIEGAUF BENEDEK
• Tornai Szabolcs: Gyorsabb az életnél Fliegauf Benedek
• Kolozsi László: A csiga feljön Pestre Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Pápai Zsolt: Oidipusz-klón Womb
MAGYAR MŰHELY
• Koncz Linda: Befejezett jövő Mi lesz veled, Inforg?
KONTRA-HOLLYWOOD
• Géczi Zoltán: Más hangok, más szobák Az elfeledett Amerika krónikásai
• Sepsi László: A gonosz iker The Fighter – A harcos
MONODRÁMÁK
• Kovács Kata: A korlátok szabadsága Egyszereplős filmek
• Roboz Gábor: Elbeszélt élet Spalding Gray monológjai filmen
AGATHA CHRISTIE
• Zombory Erzsébet: Keresd a nőt? Agatha Christie
LATIN MOZI
• Sepsi László: Vesztes helyzet Chilei zsánerfilmek
• Horváth Eszter: Túlcsorduló képernyő
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Csillagszüret Show és tehetség
• Hungler Tímea: Első Blikkre Sára Júlia: Bulvár
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Vadászjelenetek Erdélyországban Visszatérés – Retrace
• Strausz László: Általános alany Fütyülök az egészre
• Vajda Judit: Kallódó emberek Fehér nászéjszaka
MOZI
• Zalán Márk: Szerelmek háza
• Vajda Judit: Millenium 3 – A kártyavár összedől
• Tüske Zsuzsanna: Egy család
• Tüske Zsuzsanna: Médiaország: a TV hatalma
• Roboz Gábor: London Boulevard
• Kolozsi László: Nem beszélek zöldségeket
• Forgács Nóra Kinga: A fa
• Parádi Orsolya: Csak szexre kellesz
• Sepsi László: Mestergyilkos
• Géczi Zoltán: A rítus
• Alföldi Nóra: Dobolj ha tudsz!
• Hlavaty Tamás: Sanctum
• Varró Attila: Rango
DVD
• Pápai Zsolt: Eszkimó asszony fázik/Xantus János kisfilmjei
• Géczi Zoltán: Üzenet az űrből
• Varga Zoltán: A világ legjobb apukája
• Benke Attila: Az utolsó mohikán
• Czirják Pál: Bástyasétány hetvennégy
• Alföldi Nóra: A teljes csoda
• Tosoki Gyula: Start két keréken
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Képlet

Pápai Zsolt

Knowing – ausztrál, 2009. Rendezte: Alex Proyas. Írta: Ryne Douglas Pearson, Juliet Snowden és Stiles White. Kép: Simon Duggan. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Nicolas Cage (John), Chandler Canterbury (Caleb), Rose Byrne (Diana), Lara Robinson (Lucinda Embry / Abby Wayland), Nadia Townsend (Grace Koestler). Gyártó: Summit / Escape Artists / Goldcrest / Kaplan/Perrone / Wintergreen. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 121 perc.

 

A képlet nem szerencsés csillagzat szülötte: az egykor ígéretes pálya előtt álló Richard Kellyt (Donnie Darko) cserélték le a forgatás közben a szintén jobb napokat látott Alex Proyasra (A holló; Dark City). Talán a rendezőváltás magyarázza, hogy az utóbbi évek egyik legkülönösebb mozihibridje, legvalószerűtlenebb műfajkevercse készült el.

Prekognitív sci-fi, misztikus thriller és bibliai allúziókkal teli fantasy oltódik egymásba. 1959-ben az elemista Lucinda megír egy titokzatos számsort, amelyben száz százalékos találati aránnyal prognosztizálja a következő ötven év legpusztítóbb természeti katasztrófáit és terrorcselekményeit. A hosszú időre eltemetett, 2009-ben azonban előhantolt írás egy asztrofizikus birtokába jut, aki a számok jelentésének megfejtése közben ráébred, hogy három esemény még nem teljesült.

A képletbe több filmre elegendő ötlet zsúfolódott bele, de a kiindulópont kivételével egyik sem érdekes. Fokozza a zavart, hogy a drámai nagyjelenetek nem megrázóak, inkább megmosolyogtatóak (mint például az amúgy technikailag pazarul összerakott CGI-repülőbaleset a vadul hadonászó emberfáklyákkal); más jelenetek színei és grafikai megoldásai New Age-katalógusokat idéznek; Nicolas Cage-et pedig lehetetlen komolyan venni a világ – egészen pontosan: az emberi lét – megmentésén fáradozó asztrofizikusként.

A film jó részén alulmotiváltság, enerváltság, szellemtelenség érződik. Szerencsére a játékidő első felében néhány fordulat még csigázza a kíváncsiságot, ébren tartja az érdeklődést, és ez javít valamit a mérlegen. A befejezés viszont sajnos minden értelemben katasztrofális.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9862