KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jumurta – Egy falusi temetés

Vincze Teréz

Yumurtatörök-görög, 2007. Rendezte: Semih Kaplanoglu. Írta: Orçun Köksal és Semih Kaplanoglu. Kép: Özgür Eken. Szereplők: Nejat Isler (Yusuf), Saadet Aksoy (Ayla), Ufuk Bayraktar (Haluk), Tülin Özen (Sahaftaki Kadin), Semra Kaplanoglu (Zehra). Gyártó: Inkas Film / Kaplan Film. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 97 perc. 

 

 

Semih Kaplanoglu török rendező filmje „Tojás–Tej–Méz” című filmtrilógiájának harmadik darabja, abban az értelemben, hogy a sorozat elsőként elkészült részeként a trilógia és a főszereplő (Juszuf) történetének végét meséli el. És azzal, hogy a vége készült el először teljességgel véget is ér a hasonlóság Kaplanoglu filmje és a Csillagok háborúja sorozat között. Ez a mű ugyanis egy vérbeli fesztivál favorit, a művészfilmes minimalizmusra kiéhezett vájtszeműeket célzó darab, a török filmnek abból a válfajából, mellyel a magyar mozikban is találkozhattunk már Nuri Bilge Ceylan 2003-ban Cannes-i nagydíjat nyert filmje, a Messze jóvoltából.

Amikor egy film a ködös mezőn felvett két és félperces beállítással kezdődik, nem kell André Bazinnek lenni, hogy kitaláljuk, nagyjából minek nézünk elébe. A kérdés inkább az, hogy az elszánt művészetakaráson kívül sikerül-e a rendezőnek kihoznia valamit abból, hogy a vágások számán kívül minimálisra csökkenti a kameramozgást, az akciót, a szereplők közötti verbális interakciót, ugyanakkor maximalizálja a szimbolikus értelmű képeket, tárgyakat, cselekvéseket és félmosolyokat. Kaplanoglu rendre mind beveti ezeket az eszközöket annak érdekében, hogy a városi, elidegenedett középkorú költő rég elhagyott szülőfalujába és kulturális gyökereihez való visszatérését ábrázolja. A visszatérés oka anyja halála, s a film elsősorban a gyász filmje. Művészileg nem is teljesen sikertelen vállalkozás, vannak csodálatos és megrendítő pillanatai, valamint igen erős a főszerepet alakító Nejat Isler jelenléte. Ugyanakkor vannak rémesen erőltetett giccses szimbólumok is, amik a film összhatását kifejezetten rombolják.

A film címében szereplő török szó jelentése egyébként: tojás, amit – tekintve a film erőteljes szimbólumhasználatát – nem ártott volna valahogy átmenteni a magyar címadásba, s nem hagyni, hogy az idegen csengésű cím képzeletünkben a filmet inkább az Egri csillagok félszemű törökjéhez, mint az élet és a feltámadás szimbólumához kösse.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9818