KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A békák királyt választanak

Harmat György

 

A gyerekek aligha figyelnek arra, hogy e rajzfilmsorozatban kisebb fajta Dargay-retrospektívet láthatnak, viszont többnyire élvezetüket lelhetik majd a mesékben, ahogy ez a szerző egész estés filmjeinek (Ludas Matyi, Vuk) esetében is történt. Habár a sorozat összeállítása nem a legszerencsésebb, hiszen a demokráciát rémuralomra felváltó békák története és Arany házasságtörési „víg balladája” nem feltétlenül kisgyermekeknek való mulatság, a többi darabbal ellentétben.

Dargay Attila tiszteletre méltóan ragaszkodik „mániájához”: többnyire nemes irodalmi alapanyagból szórakoztató produkciókat készít, megbízható színvonalon. Több filmjét így együtt látva kiderül, mennyire egységes rajzi világa. Erős kontúrú karakteralakjai lágy háttér előtt mozognak, stílusa kedvesen karikaturisztikus. Természetesnek vesszük, hogy krumpliorrú ember- és bumfordi állatfigurái szinte mindannyian emlékeztetnek egymásra. Vonzó Dargay humora és ötletessége. E tekintetben is számíthat munkatársaira: a Pázmán lovag egy jelenetében például tüneményes Sajdik-medvebőr lóg a falon; Sajdik Ferenc volt a film háttértervezője is. (Kettejük együttműködéséből született Dargay közkedvelt sorozata, a Csukás István történeteire épülő Pom-Pom meséi.)

A filmek dramaturgiai gyengéi, sajnos, sokat rontanak az összhatáson. A La Fontaine-mesék például kissé vontatottak, s egy idő után unalmassá válnak. A verbalitás uralkodó szerepe pedig még akkor is zavaró, ha tudjuk, hogy a kisgyerekek kedvelik az egyszerre elmondott és megmutatott mesét. Ha viszont a szöveghez képest alig van mit mutatni, mint A három nyúlban gyakorta, akkor az nemigen köti le a figyelmet. E szempontból a legbántóbb példa az egyébként invenciózusan megmintázott

Pázmán lovag. Itt aztán „minden meg van rajzolva”. Minden egyes sor. „Ujjal mutat rá a gyermek, / Ölbe sír az aprócseprő” – írja Arany. Dargay a szöveg elhangzásával egyidőben ugyanezt mutatja. Azaz mindent kétszer mond. A legmerészebb változtatás az, hogy Arany

Pázmánjával ellentétben („...egyszer-kétszer / Kiköhent az őszi ködbe”) Dargayé csak egyszer köhent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6302