KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Kojot

Idegen a Vadkeleten

Benke Attila

Kostyál Márk easternjében a „magyar vadnyugat” durvább, mint valaha.

 

George Stevens 1953-as westernje, az Idegen a Vadnyugaton a múlt vadságát képviselő kapzsi marhabárók és a jövő demokratikus civilizációját építő farmerek elkeseredett küzdelmét mutatja be. Az európai óvilágtól elszakadni vágyó Amerikának pedig a festői tájból kilovagló rejtélyes Shane nyeri meg a háborút, hogy végül a vad Nyugat és a fejlett Kelet egy nemzetté forrjon.

Ezt az archetipikus történetet gondolta tovább például Hajdu Szabolcs két évvel ezelőtt a Délibábban (2014), mely érdemei ellenére nem volt képes csomómentesen elkeverni a Vadnyugat mítoszát a társadalmi problémafilmmel. A reklámfilmes Kostyál Márk bár egy interjúban Cormac McCarthy-t jelölte meg ihletforrásként, de kortárs easternje, a Kojot tulajdonképpen a western műfajára épít, illetve George Stevens klasszikusát idézi, s Hajduval ellentétben Kostyálnak sikerül a jól ismert mítoszon keresztül artikulálnia a magyar társadalom jelen politikai klíma miatt felgyülemlett dühét.

A Kojot brutális kezdő képsorain a Tűzkő nevű kis település egy épülő tanyáján véres ökölharcban gyűrik le a gátlástalan vállalkozó, Szojka Pál verőlegényei és a korrupt rendőrök az otthonát fújtató bikaként védő családapát. A földek alatt rejtőző folyékony arany, a termálvíz miatt svéd befektetőkkel egyezkedő Szojka útjában ezután már csak egyetlen telek áll, a makacs Bicsérdi bácsi háza. Az öreg halála után unokája, az unott banki ügyintéző, Misi és szerelme, Eszter öröklik meg a kis telket, melyre Szojka azonnal visszautasíthatatlan ajánlatot tesz a temetésről érkező fiatalembernek. Lélekölő munkája és az állapotos Eszter elvetélése miatt a frusztrált hivatalnok a vidéki levegő szabadságától megrészegülve kötélnek áll, mert a kezdetben még jámbor Misinek fogalma sincs, ki ez a Szojka és mire képes a birtok megszerzéséért.

Kostyál Márk műve bár westernektől idegen videoklipes stílusban – gyorsvágással, lassításokkal – adja elő történetét, a karakterek mind ismerősek az Idegen a Vadnyugatonból. Jóllehet a Kojot Shane-je, Misi kiégett férfi, ám egyúttal tapasztalatlan kamasz látszatát kelti, mert burokban él, fogalma sincs a magyar valóságról. Szojka már nemcsak törvénytelen eszközökkel él, mint az Idegen a Vadnyugaton negatív hőse, hanem a törvényt formálja saját képére a polgármester és a rendőrség feletti befolyása révén, így gyakorlatilag senki sem szállhat szembe teljhatalmával. Fia, Kispali pedig az Idegen a Vadnyugaton ellenséges mesterlövészévének, Wilson rokona, ám az ifjabb Szojka sokkal összetettebb figura, mivel állandó vitában áll apjával, s győzködi a csökönyös Misit az ellenállás hasztalanságáról, és munkát ad Eszternek is.

A direkten politizáló HBO-sorozat, az Aranyélet korában nem annyira különleges, ha egy alkotó szembesíti a magyar nézőt a kelet-európai korrupt pokollal. Azonban Kostyál Márk művének nagy erénye, hogy döbbenetes erejű pusztakezes összecsapásaiban, naturalista és elkeseredett akciójeleneteiben a csonttörés, a leszakadt szemhéjak vagy a csatakiáltás szerű ordítások nem öncélú túlzások. A Kojotban önkéntelenül robban ki az egytől egyig frusztrált szereplőkből az embertelen mennyiségű feszültség, mely a sokunk számára ismerős gáncsoskodások és igazságtalan gazdasági és társadalmi erőviszonyok miatt gyülemlett fel a történet hőseiben is. Az Idegen a Vadnyugatonban Shane és a főszereplő farmer, Starrett még vidáman dolgozik együtt, sugárzik tekintetükből a jövőbe vetett hit. A Kojotban viszont a rozoga viskóból családi házat építő Misi, akár társai (a részeges építész, és a csavargó erdélyi kubikus) megkeseredett, anakronisztikus figurák, a Szojka által megszerzett telken pedig ott nyomaszt a félbehagyott családi ház látványa.

Kostyál Márk nem mindig tud mértéket tartani, néhány ügyetlen és primitív dialógussal és a rendező reklámfilmes szakmájából hozott klipesztétikával helyenként önmaga paródiájává változtatja nyers és őszinte easternjét. A végső párbajjelenet katarzisát is felesleges lassítások és vágóképek roncsolják szét. A Kojot így aztán nem mesterségbeli erényei, hanem magyar filmekhez képest szokatlanul dühödt társadalomkritikája miatt emlékezetes eastern.

 

KOJOT – magyar, 2016. Rendezte: Kostyál Márk. Írta: Lengyel Balázs, Lovas Balázs, Kostyál Márk. Zene: Moldvai Márk. Kép: Kostyál Márk, Csoboth Attila. Producer: Kálomista Gábor. Szereplők: Mészáros András (Bicsérdi Misi), Dobra Mara (Eszter), Kovács Frigyes (Szojka Pál), Mátray László (Kispali), Bocsárszky Attila (Lajos), Orbán Levente (Attila). Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: HungariCom Kft. 126 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13068