KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Halálos tavasz

Lakatos Gabriella

Magyar, 1939. Rendezte: Kalmár László. Szereplők: Jávor Pál, Karády Katalin, Szörényi Éva, Somlay Artúr. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 105 perc.

 

Zilahy Lajos író alkotóként és gyártóként is a ‘45 előtti magyar hangosfilm aktív szereplője volt. Műveiből olyan filmek születtek, mint a Két fogoly, az Egy lány elindul, a Hazajáró lélek, a Szűz és a gödölye, a Valamit visz a víz, melyek közül többet maga írt filmre, sőt néhányat meg is rendezett. Az írásaiból forgatott legjelentősebb művet azonban nem ő, hanem Kalmár László jegyzi rendezőként.

A bízvást filmtörténeti jelentőségűnek mondható, a magyar filmtörténetben cezúrát jelző Halálos tavaszt 1939 karácsonya előtti néhány nappal mutatták be, a világháború negyedik hónapjában. Bár az alapjául szolgáló Zilahy-regény 1922-ben született, a film már a maga koráról, a harmincas–negyvenes évek fordulójának közérzetéről mesél: nem csak az Európát vérbe borító háború, de a lelkek mélyén pusztító szerelem is (halálos) áldozatokat követel. Noha nem a Halálos tavasz volt az első melodráma a korszakban (a Café Moszkva, az Évforduló, az Ember a híd alatt vagy az Elcserélt ember megelőzték), Kalmár filmje nem véletlenül vált a negyvenes évek borúsabb hangvételű melodrámáinak elsődleges hivatkozási pontjává. A főhős szerelmi bánatában elkövetett öngyilkossága egy egészen új minőséget vezetett be a korabeli magyar filmek témái közé: a korábbi melodrámák komor felütésük dacára kivétel nélkül a győzedelmes szerelmet mutatták a zárlatban, akkor is, ha a happy end kevéssé volt meggyőző (mint például Bárdos Artúrnál, az Én voltam esetében). Ezzel szemben a Halálos tavasz kétségtelenül és visszavonhatatlanul boldogtalansággal zárul, de pontosabb úgy fogalmazni, hogy azzal kezdődik, hiszen már a nyitányban elkövetkezik a főhős sikeres önmerénylete, amitől a – flashbacként elénk táruló – történet fatalista jellege felfokozódik.

A Halálos tavasz nem csak a happy end megtagadása miatt számított különlegesnek a korabeli magyar filmben. Már a mindenféle erkölcsi érzéktől és morális megfontolástól mentes femme fatale-figura felléptetése is frivol húzásnak számított (ráadásul Karády Katalin személyében színre lépett a magyar filmtörténet első igazi dívája és női szupersztárja), Kalmár munkájának emellett olyan merész, a maga korában egyenesen tabutörő, és a cenzorok türelmét alaposan próbára tevő elemei is voltak, mint amilyen a kitartott férfi motívuma és a kísérletezés a szexualitás nyíltabb ábrázolásával (Karády híres vetkőzésjelenete).

Zilahy regényének készült a korszakban egy másik adaptációja is, amely rákerült a mostani dvd-kiadásra. Dudás László azonos című amatőr némafilmje (!) négy évvel megelőzte Kalmár klasszikusát. A filmben amatőrök és színinövendékek játszanak, az egyik fontos mellékszerepet (Boskó Pali újságíró figuráját) maga a rendezőt alakítja.

Az amatőr itt nem dilettánst jelent: Dudás munkájának cselekményvezetése pörgő, dinamikus, és a bevetett plánok is változatosak, sokfélék, a film kivételezése tehát olyan, sőt: bizonyos elemeiben még izgalmasabb is, mint a „profi” játékfilmeké. A fősodorbeli filmrendezőkhöz képest az amatőr (vagy ha tetszik: non-professional) alkotók sokkal szabadabban kísérletezhettek a műfajokkal és a formai megoldásokkal: előbbire példa Lénárd Endre és Deutsch Richárd 1933-as A Föld halála című scifi-je, utóbbira Dudás 1936-os A halál és az orvosa (mely az első az élőszereplős és animációs jeleneteket egyaránt tartalmazó magyar filmek sorában). Mivel Zilahy Lajos és Kalmár László is látta a Halálos tavasz amatőr verzióját, a mindkét filmben megjelenő, Edit és Iván közös pillanatait felvillantó montázssor (Dudásnál a film végén, Kalmárnál a hős első csalódását követően) nagyszerű példája annak, hogy egy amatőrfilm hogyan termékenyítheti meg a fősodorbeli film formanyelvét.

Extrák: Alternatív befejezés (Boldog vég verzió) és Dudás László: Halálos tavasz (1935).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12926