KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/január
GODARD 80
• Schubert Gusztáv: Descartes kamerával Godard 80
• Ádám Péter: A festő és modellje Godard és Karina
• Báron György: Visszafordítás A Kifulladásig és a Breathless
• Bikácsy Gergely: Könyvek és gengszterkalapok Kalapemelés JLG előtt
KOLUMBIA DÉMONAI
• Vajda Judit: A Márquez-paradoxon Gabriel García Márquez-adaptációk
• Géczi Zoltán: Képeslapok a napfényes pokolból Kolumbiai drogfilmek
BERLINI ISKOLA
• Ruprech Dániel: Hideg falak Christian Petzold
• Schreiber András: A melankólia új hulláma Berlini Iskola
MAGYAR MŰHELY
• Barkóczi Janka: A nehezebb út Beszélgetés Bódis Krisztával
• Zalán Vince: Film-mikrokozmosz Barlang
FILM / ZENE
• Simonyi Balázs: Az öngyújtókorszak vége A rockkoncertek vizualitása
FESZTIVÁL
• Teszár Dávid: Szintén zenész Chungmuro Filmfesztivál
KRITIKA
• Gorácz Anikó: A madeleine hatalma Kocsis Ágnes: Pál Adrienn
• Palotai János: A test angyalai Botero//Kocsis Ágnes
• Radnóti Sándor: Élet/művészet Abbas Kiarostami: Hiteles másolat
• Tornai Szabolcs: Dzsungel és karaoke Apichatpong Weerasethakul: Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire
MOZI
• Vincze Teréz: Fényes csillag
• Vajda Judit: Északi karácsony
• Vörös Adél: Utódomra ütök
KRITIKA
• Szabó Noémi: Narnia krónikái: A Hajnalvándor útja
MOZI
• Pápai Zsolt: Egy néma kiáltás
• Nevelős Zoltán: Következő három nap
• Sepsi László: Rubber, a gumiabroncs
• Géczi Zoltán: Piranha 3D
• Baski Sándor: Tron: Örökség
• Csillag Márton: Zimmer Feri 2.
• Varró Attila: Rohanás
• Alföldi Nóra: Üvegtigris 3.
DVD
• Varga Balázs: Szabó István filmjei
• Pápai Zsolt: Megáll az idő
• Varga Zoltán: 30 nap éjszaka
• Alföldi Nóra: Adni jó
• Benke Attila: John és Mary
• Tosoki Gyula: Variációk szexre
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Frida

Halász Tamás

 

Felénk kevéssé ismert képzőművész-zseni életéből készített filmet Julie Taymor. Alkotása az életrajzi film szigorúan dokumentarista irányát képviseli és ennek örülnünk kell, mert Frida Kahlo a miénk. A XX. századi latin-amerikai képzőművészet fontos alakja ugyanis apja révén félig magyar, magyar zsidó volt. Erre szolgáló bizonyíték a jelentős részben portrékat festő, munkáira előszeretettel szöveget is író Kahlo képein is fellelhető. Sajnos azonban e pontos – vagy, legalábbis pontosnak tűnő – filmben Kaló Vilmos, az Aradról Németországon át Mexikóba települt fényképész Taymornál (és nem csak nála) németként szerepel.

A Frida című film kettős portré: viharos házasság történelmi, tárgyi környezetét tekintve precíz ábrázolata. Kahlo szerelme, örök társa, férje Diego Rivera, a szintén világhírű mexikói forradalmár-festőművész. A film precízen veszi végig Frida saját, majd a két ember közös történetét, bőségesen, néha már kissé modoros pontossággal merítve a festőművész képeinek világából, a róla készült fotókból. Salma Hayek játéka viruló, csodás és hihető kamaszlányt, s halálos ágyán fekvő, negyvenhét éves asszonyt megörökítve is hiteles. Feladata óriási: modellje tizennyolc esztendősen, egy baleset következményeként örökre eljegyezte magát a szenvedéssel: darabokra tört medencecsontja, súlyosan sérült gerince soha nem gyógyult meg többé. Kahlo képeinek modellje nagyrészt elgyötört, meddőségre ítéltetett teste lett: saját, fájdalmasan gyönyörű vonásait szinte havonta örökítette meg. Társa, Rivera (Alfred Molina alakítja, néha kissé sekélyesen) az óriás termetű, hedonista festőzseni hűtlenkedésével keserítette meg életét, ám a szépséges Kahlo idővel megtanult revansot venni. Taymor Kahlo varázslatos művészetéből építi fel a film képi világát: igyekezetét jobbára siker koronázza. A század egyik nagy történetét látjuk e kissé ingadozó minőségű filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2251