KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/január
GODARD 80
• Schubert Gusztáv: Descartes kamerával Godard 80
• Ádám Péter: A festő és modellje Godard és Karina
• Báron György: Visszafordítás A Kifulladásig és a Breathless
• Bikácsy Gergely: Könyvek és gengszterkalapok Kalapemelés JLG előtt
KOLUMBIA DÉMONAI
• Vajda Judit: A Márquez-paradoxon Gabriel García Márquez-adaptációk
• Géczi Zoltán: Képeslapok a napfényes pokolból Kolumbiai drogfilmek
BERLINI ISKOLA
• Ruprech Dániel: Hideg falak Christian Petzold
• Schreiber András: A melankólia új hulláma Berlini Iskola
MAGYAR MŰHELY
• Barkóczi Janka: A nehezebb út Beszélgetés Bódis Krisztával
• Zalán Vince: Film-mikrokozmosz Barlang
FILM / ZENE
• Simonyi Balázs: Az öngyújtókorszak vége A rockkoncertek vizualitása
FESZTIVÁL
• Teszár Dávid: Szintén zenész Chungmuro Filmfesztivál
KRITIKA
• Gorácz Anikó: A madeleine hatalma Kocsis Ágnes: Pál Adrienn
• Palotai János: A test angyalai Botero//Kocsis Ágnes
• Radnóti Sándor: Élet/művészet Abbas Kiarostami: Hiteles másolat
• Tornai Szabolcs: Dzsungel és karaoke Apichatpong Weerasethakul: Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire
MOZI
• Vincze Teréz: Fényes csillag
• Vajda Judit: Északi karácsony
• Vörös Adél: Utódomra ütök
KRITIKA
• Szabó Noémi: Narnia krónikái: A Hajnalvándor útja
MOZI
• Pápai Zsolt: Egy néma kiáltás
• Nevelős Zoltán: Következő három nap
• Sepsi László: Rubber, a gumiabroncs
• Géczi Zoltán: Piranha 3D
• Baski Sándor: Tron: Örökség
• Csillag Márton: Zimmer Feri 2.
• Varró Attila: Rohanás
• Alföldi Nóra: Üvegtigris 3.
DVD
• Varga Balázs: Szabó István filmjei
• Pápai Zsolt: Megáll az idő
• Varga Zoltán: 30 nap éjszaka
• Alföldi Nóra: Adni jó
• Benke Attila: John és Mary
• Tosoki Gyula: Variációk szexre
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Michael Collins

Takács Ferenc

 

Gondolom, kevesen tudják, hogy a nyolcvanas években induló angol rendező, a markáns Angel és a Mona Lisa, majd újabban A síró játék révén egyre ismertebbé váló Neil Jordan eredetileg ír novellistaként kezdte pályáját, még a hetvenes években. Feltűnést keltő és az ír kisprózában új irányt kijelölő 1976-os elbeszéléskötete, a Night in Tunesia darabjai politika, erőszak, vér, szex és szerelem gubancait vizsgálták Írország társadalmi és lelki szövetében. Mostani filmje részben visszatérés ehhez az érdeklődéshez, részben elkanyarodás is tőle.

Visszatérés, hiszen Jordan – amikor most Michael Collinsnak, az első világháború utáni ír szabadságharc legendás és ellentmondásos alakjának, az (akkor még illegális) Ír Köztársaság (akkor még illegális) kormánya hadügyminiszterének életéről, harcáról, szerelméről és haláláról ad közre filmeposzt – ugyanarról próbál filmes eszközökkel szólni, mint korábbi elbeszéléseiben: miként gubancolódik össze reménytelenül felfejthetetlenre és tragikusan értelmezhetetlenre Írországban a nemzeti ügy, a forradalmi szerepvállalás, a személyes boldogulás, a politikai, a baráti és a szerelmi szenvedély az egyén életében. Michael Collins – Jordan filmje szerint-ilyesféle tragikus példázat hőse-mártírja-júdása: maga a mélyen átérzett és sajátjának tekintett ügy végzett vele hitben, barátságban és szerelemben, majd fizikailag is.

De elkanyarodás is a film ettől a személyes és mélyen „szerzői” érdeklődéstől: Jordan tanácsosnak látta, hogy mindezt egy hollywoodi filmeposz szabványai közé rejtse. Azaz valamiféle látványos történelmi oktatófilmet telepít rá a maga személyesebb témájára, megismertet az események szereplőivel, helyszíneivel és menetével, mindvégig a tízes évek vége mindennapi tárgyi környezetének a gondos rekonstruálásával: nem csupán az ír nemzeti-forradalmi ideológia és érzület részleteibe avatja be a nézőt a film, hanem arról is gondosan tájékoztatja, hogy milyen nyakkendővel a nyakukban és milyen kabátba bújva mentek a forradalmárok merényleni az éjszaka leple alatt.

Azaz valamiféle egyensúlyozó mutatványt látunk, mint manapság oly gyakran: az egyéni közlendő követeléseivel és a kommersz műfajszerűség kötelmeivel egyaránt számoló munkát, amely – szigorú szemmel nézve – ezúttal végül is félsiker, az összetéveszthetetlenül erőteljes jordani stílusjegyek és a maximális szakszerűséggel előállított és igen hatásos történelmi látványosságok ellenére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1455