KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Anna ezer napja

Pápai Zsolt

Anne of the Thousand Days – brit, 1969. Rendezte: Charles Jarrott. Szereplők: Richard Burton, Geneviève Bujold, Irene Papas. Forgalmazó: Select’86 Kft. 139 perc.

 

A sokat hivatkozott és hamar klasszikussá emelt – jóllehet mára kissé megkopott – Zinnemann-mozi, az Egy ember az örökkévalóságnak mellett készült egy kevéssé ismert film is a hatvanas években, amelyet VIII. Henrik viselt dolgai, illetve az azok nyomán gerjedt események ihlettek. Az Anna ezer napja ugyanúgy a király és Boleyn Anna tragikus véget ért frigyének az apropóján készült, mint Zinnemann munkája, de az események más aspektusait emeli ki.

A két film egymás színe és fonákja, pedig a maga módján mindkettő a kulisszák mögé lesett be: Zinnemann a tudós férfiú, Morus Tamás lelki tusakodása örvén az elvek és kötelességek közötti ellentmondásokat vizsgálta, Charles Jarrott viszont kosztümös melodrámát forgatott, amelyben az érzelmeké – no meg a hatalom- és kéjvágyé – a főszerep. Az Anna ezer napja az azonos című sikeres színművön alapul, és ez némely hibájának és erényének egyaránt forrása. A televízióból érkezett Jarrott biztosra megy, és nem szakad el a történet színházi alapjaitól (a belsők nagy száma, a kevés dinamikus plán legalábbis erre utal), mindazonáltal az alapműből egy az egyben átemelt szentenciózus mondatok sokat dobnak a filmen.

Az Anna ezer napja kimondottan fordulatos, sokszor feszült mozi, ám az alkotók annyira beleszerettek az általuk újraálmodott XVI. századba, hogy csak nehezen tudtak elszakadni tőle, és ez – alkalmasint ritmusproblémákat is teremtve – jelentősen megnyújtotta a játékidőt. Persze ennek is megvan az előnye, a bemutatott világ képe így teljesebb. Jarrott pazar tablót fest, filmjének díszletvilága és kosztümkölteményei lehengerlőek.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9870