KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Dokumentumfilm

Azúr Szimulákrum

Jancsó Miklós

...igazán megtisztelő számomra, de mi a fenét írjak, alapvetőt kellene, sziporkázóan újat, mindenki a homlokán csap, hát ez mégis valami, bizony valami, bár az a valami, úgy köztünk szólva elég meghatározhatatlan sőt meghatározatlan és ne kerteljünk tovább, kinyögöm: a dokumentum, mint olyan, „in se” micsoda, ki tudja, mert dokumentum-e a Benetton (UC) vagy Madonna a letakart Szabadság-téren, szóval mi választ el minket az egyszerű, fotografált tény és a nem egyszerű ténytől, mert ugye nem tudják, hogy a Hyppolit öltönyei, terített asztalai szobabelsői dokumentumok, ma már, sőt dokumentum lesz holnapra a home-videóm, a cica játszik a gyerekkel, a cica már nincs, a gyerek már száz éves, mi a dokumentum es mit kell csináni vele, elég-e egy snitt Horthy Miklósról, vágtat fehér lován, hadd látom mit ér a pesti tartomány, szegény Antall Jóska ágyútalpas temetése, tetején a horribile dictu kocsissal, dokumentum-e a rambo-öltözetes szerb/bosnyák tini, valódi uzival a vállán, továbbiakban a tömegsírban, ha zsidókat hajtanak a gettó felé, a röhögő magyarok megsértik-e a nemzeti becsületet, azért vannak-e a dokumentumok, hogy az asszonytüntetés után nagyítóval vissza lehessen keresni, nagyítóval keresni azokat, azán száz évre rá seggbe lehessen rúgni operatőrt, vágót, minden szegénylegényt, mert nem skurcosan vették a tömeget, vagy több árpádsáv ment ki adásba, mint kellett volna, arra van-e a dokumentum, hogy cukor- és agybajos ügyvédek a mumus vagy a dummerauguszt szerepében közpszichét irányítsanak, arra van-e akármi, kép, hang, negatív, pozitív a varázsdoboz, a világító szemétláda, hogy a Great Socitey hegemóniáját  az ágon daloló kismadár se vonhassa kétségbe, sőt az ágra is csak úgy juthasson, ha ha kellően ismeri helyét a működő piacgazdaságban, sőt egyszer azt is olvastam, akkor lesz szép új világ, ha a pacsirtát is a Ferihegy 2 tornyából irányítják majd, de a nagy vitában, a csodálatos vitában, a villámgyors asszókban, ahol valaki a pacsirtakérdést fölvetette, legmélyebb elemzőink legmagasabbika a pacsirtát a kvarokokhoz hasonlította és kikérte magának a pacsirta létezését, a valódiét, azóta én is kikérem magamnak a létezést, ami az én koromban természetes, hiszen mások kétségbe vonják létezésemet, szóval mélyen magaba szállok, ha nagyon mélyen elmerülök a leszállásban, kikérem magamnak hogy dokumentumokról beszéljünk, nekem elég!... és a legifjabb nemzedék egyetért velem, nem beszélve a húszas éveiket taposó tökfejekről, szóval egyetértenek velem, akik egyetértenek, az egyetértés bajnokai és jövőbelátói, ordítjuk a köztereken: semmi dokumentum!... és átjárható határokat a szimuláció és dokumentum között!... a szimuláció hegemóniáját a rohadt, semmire se való valóság helyett!... a meddőhányón kapirgáló cigányok, a szárnyaló rendőrtábornokok feketeruhásai (vajon Calvin Klein tervezte-e rongyaikat vagy talán a cigányokét) már tisztán szimulákrumok, vagy legyenek azok!... előállítjuk őket is a ... neten, neteken, sőt saját magunkat is, előállítjuk F-t és Z-t, K-t és P-t, és az előállítottak is előállítanak, nyista párválasztás és a buzik se kapnak éct, megtölthetjük a kék eget Szabó Albert (leírtam s rettegek, kezemre csapnak-é a régi istenek) náci zászlóival s ha akarjuk, letöröljük, mást teszünk oda, még csak nem is varázslat, varázslatra többé nincs szükség... sámán, táltos, megváltó mi magunk vagyunk, mi vagyunk maga a dokumentum, a dokumentum arra, na mire?... meg tudjuk-e fogalmazni, hogy mire?.., arra, hogy úgy szar a világ, ahogy van, amióta van, tessék olvasni a régi szent könyveket, naponta egy-egy verset, egy-két passzust... vagyis, nem kell nekünk se mozgókép, se álló, hogy tudjuk, az objektív világ, már réges régen elvált tőlünk, hogy csak az zavart minket, hogy zavarjuk egymást, hogy legszívesebben lelerúgnánk a szembejövő hirtelenszőke fehérbőrűbe, miért nem sült le, igen belerúgunk a fehérbőrű, hirtelenszőkébe, ... a másik meg csoki a dróthajával, nem beszélve a férgekről... bús düledékeiden Husztnak romvára megállék... ta-ta-ta-ta-ta-ta, megnyomom a gépemet, a képernyőn feltűnnek a nyomjelzők isten vagyok sőt satöbbi is, én vagyok Maga a Dokumentum, meg annak a teremtője is, és teremtő is és a teremtő az annyi milliomodik hatványon, az egy után negyven nulla... és csak abban bízom, hogy sarjaim bízóan csacsogva jó gépen tovább szállanak a művelhető csillagokba.

Mondják messziről csodálatos ez a kék bolygó, valamelyik marha Földnek nevezte el...

Biztosak vagytok benne, hogy dokumentált a létezése?

Nem szimulákrum?

Azúr Szimulákrum.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 06. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=289