KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hart háborúja

Herpai Gergely

 

A katonai büntető vagy fogolytáboros témában a legnagyobb etalon Sidney Lumet Dombja, úgyhogy nagyon nehéz dolga van annak a rendezőnek, aki a szokásos motívumok feszegetésével próbálkozik (az őrök embertelensége, a foglyok lázadozása, a bátor tiszt szervezkedése és így tovább). Így merült hamar a feledés homályába a Magyarországon végül is nem forgalmazott, Robert Redford főszereplésével készült, kicsit klisészagú Utolsó erőd is. Talán ezt szerette volna elkerülni Gregory Hoblit a Hart háborújával: most a megszokottnál kevésbé leegyszerűsített konfliktusokkal és érdekesebb karakterekkel találkozunk. (Igaz, egy John Katzenbach regény feldolgozásáról van szó…)

A második világháborúban játszódó film főszereplője, Hart őrnagy (Colin Farrel) egy meghasonlott fiatal tiszt, akit gyötör a lelkiismeret, mert kínzás hatására fontos adatokat árult el az ellenségnek. A katonai fogolytáborba kerülve eleinte nehezen tud beilleszkedni, amelyben az is közrejátszik, hogy a rabok vezetője, a hősiesnek tartott McNamara ezredes (Bruce Willis) megneszeli az árulást, és Hartot a közlegények közé szállásoltatja el. De hamarosan kiderül, hogy Hartnak nincs is igazán miért szégyenkeznie: a nagy bajtársiasságot színlelő amerikai foglyok között csúnya faji villongások ütik fel a fejüket, amikor színes bőrű tisztek kerülnek Hart mellé. Innentől már egyre furcsábban alakulnak az események. A fiatal őrnagy egy, a táborban elkövetett gyilkosság kapcsán folytatott perben – kénytelen kelletlen – a védő szerepét vállalja el, s így akarata ellenére komoly konfliktusba keveredik az egyre kevésbé szimpatikus McNamarával, az eleinte embertelennek és cinikusnak tűnő német lágerparancsnok viszont valamiért segíti Hartot.

Sajnos az érdekes szituáció felállta után a film második felétől minden visszakerül a szokásos, kicsit amerikai ízű, helyenként kiszámítható és patetikus kerékvágásba. Az egész filmet talán a nem mindennapi körülmények között zajló per menti meg, amelyben foglyok és fogva tartottak egyaránt részt vesznek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2559