KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Közös többszörös

Kránicz Bence

Multiplicity – amerikai, 1996. Rendezte: Harold Ramis. Szereplők: Michael Keaton, Andie MacDowell, Eugene Levy. Forgalmazó: Sony. 112 perc.

 

A 2014-ben elhunyt Harold Ramis mai napig a hollywoodi vígjáték fájó vesztesége. A kisemberek egzisztenciális szorongásait nagy humánummal és sok humorral – olykor szarkasztikus poénoktól sem mentesen – feldolgozó munkái talán konzervatívnak számítottak az ezredforduló körüli vígjátékok között, az akkoriban dívó, altesti humorra alapozó filmeknél azonban jóval magasabb színvonalú, mívesebb kiállítású darabokként emlékszünk rájuk. A kilencvenes évekből három rendezése szorosabban is összekapcsolódik. Az Idétlen időkig, a Közös többszörös és A bájkeverő egyaránt azt az ötletet gondolja végig, mihez kezd az átlagember, ha egy fantasztikus fordulat – csoda, forradalmi találmány vagy az ördöggel kötött alku – révén több „alternatív életet” is kipróbálhat, korrigálhatja elhibázott döntéseit, és egyetlen elszalasztott lehetőségről sem kell lemondania. E filmekkel Ramis Frank Capra szellemét éleszti újra egy cinikusabb és neurotikusabb korban. Stíluseszközeivel a posztmodern trendekhez kapcsolódik (az Idétlen időkig videójátékokat idéző történetvezetése számos másik, a „moduláris narratívával” kísérletező filmre hatással volt), ideológiája szerint viszont a klasszikus amerikai értékek, kivált az egyéni felelősségvállalás mellett teszi le a garast.

A Közös többszörös elfoglalt hősének az a baja, hogy az élet több területén is egyforma intenzitással igyekszik helytállni, emiatt folyamatosan ígérget a feleségének és túlvállalja magát a munkájában. A megoldást a klónozás jelentheti, egy véletlenül megismert tudós ugyanis vállalja, hogy egyszerűen megkettőzi Dougot, aki így egész nap gürcölhet építési vállalkozásában, miközben otthon is maradhat a családdal. A forgatókönyvet saját novellája alapján jegyző Chris Miller nem a hard sci-fi terepén mozog, finoman szólva sem törekszik a klónozás tudományosan hiteles ábrázolására. Ramist sem a fantasztikus háttér érdekli, hanem a jellemkomikum: a második, majd a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán megjelenő harmadik és negyedik Doug gyökeresen különböző alkatú figurák, akikben külön-külön sűrűsödik az eredeti Doug személyiségének egy-egy árnyalata. A macsó Doug, a feminin Doug és az infantilis, más szemszögből egyenesen fogyatékos Doug felléptetésével Ramis lemond a politikai korrektségről, a korabeli amerikai vígjátékoknál azonban így is visszafogottabb marad, elég csak a Közös többszörös után két évvel készülő Keresd a nőt! ámokfutó humorára gondolni.

A megtöbbszöröződés motívuma valódi jutalomjátékra ad lehetőséget Michael Keatonnek, aki emlékeztet rá, hogy komikusként kezdte a pályáját, mielőtt még Tim Burton komor és mogorva Batmant faragott volna belőle. A Közös többszörös nyomába sem ér Ramis egyetlen remekművének, az Idétlen időkig-nek, de Keaton alakítása és a cselekmény szertelen lendülete miatt érdemes az újranézésre.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/07 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14599