KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Közben a klasszikusok…

Ősszel új képregények valóságos dömpingjére van kilátás, de mivel lapzártakor ezekből még előzetest sem láthattunk, nézzünk bele a külföldi és hazai klasszikus képregények kiadásának helyzetébe.

Apró eltérésektől eltekintve időrendben halad az ókori kis gall faluban játszódó történetek sora, és éppen most tartunk a legjobb epizódoknál. Az 1970-es évek elején az Asterix-történeteket heti folytatásokban közlő Pilote már alaposan kinőtte a „gyermekmagazin” címkét, olvasói felcseperedtek, és felnőttebb tartalmakra vágytak. A lap elkezdett reagálni a napi aktualitásokra, és bár maga René Goscinny ebből kevéssé vette ki a részét, mégiscsak ő volt a főszerkesztő, aki jóváhagyta az irányt. Ő viszont rajzolótársával, Uderzóval együtt inkább beleszőtte a történetekbe azokat a társadalmi jelenségeket, amelyek foglalkoztatták a közvéleményt, persze mindig a rá jellemző áttételekkel.

Goscinny receptje látszólag egyszerű, hiszen minden epizódban egy vagy két témát emel ki, és egy vagy két különleges szereplőt állít Asterix, Obelix és a többiek útjába, ám csak egy dologban lehetünk biztosak: a történet a hagyományos lakomával ér véget. A rabszolgatartást a bizalmi állások betöltésének sajátos gyakorlatával, a franciáknál elképesztő méretet öltő asztrológia-ipar leleplezését a politikai pánikkeltéssel, az etnikai kisebbségek autonómia-törekvéseit a politikai korrupcióval párosítja, és minden alkalommal olyan felejthetetlen karaktereket teremt, mint Tifus, a luxus-rabszolgakereskedő, Sunyix, a látnok vagy Ocatarinetabellacsicsix, a korzikai törzsfőnök.

Asterix 18: Caesar babérkoszorúja, 19: A látnok, 20: Asterix Korzikán. Színes, kötetenként 44 oldal, puhafedeles. Kiadó: Móra.

 

 

Szintén Goscinnynak köszönhető a magyar kiadásban jubileumiként megjelent Lucky Luke-epizód, amely szokás szerint a klisék kiforgatásával alakít sztereotipikus szerepekből egészen egyedi karaktereket. A vadnyugatra újonnan érkező európaiak beavatása gyakori és hálás téma a westernekben. A valóságban az áldozatoknak nehezükre eshetett megérteni, mi a vicc a mai gólyatáboros szertartásoknál lényegesebb durvább próbatételekben. De mi lenne, ha a szórakozni vágyó helyiek egy olyan alannyal találkoznának, akit nem izgatnak a zaklatások? Például egy neveltetésétől fogva szinte flegmatikusan hidegvérű angol lorddal? Ilyen és hasonló csavarokkal tette örökké emlékezetessé Goscinny az eredetileg 1967-ben megjelent epizódot, amelyből a hazai kiadó kivételesen keménytáblás változatot is készített, korlátozott példányszámban.

Közel harminc év után jutott eszébe a rajzoló Morrisnak és a Goscinny halála utáni írók közül Léturgie-nek és Yann-nak, hogy Waldo Badmington és egykori inasa, Jasper történetét akár folytatni is lehetne. Meg is csináltak egy jó kis szórakoztató képregényt, amit biztosan sokan élveznek – de leginkább azok, akik nem ismerik az „előzményt”. Egy francia olvasói véleményt idézve: a Klondike nagyon jó olvasmány gyerekeknek, de hiányzik belőle mindaz, amitől A zöldfülű a felnőttek számára is élvezetes volt.

Lucky Luke 25: A zöldfülű, 26: Klondike. Színes, kötetenként, 44 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 

 

A Zórád Ernő-sorozat a megszokott tempóban, évi két kötettel folytatódik. A véletlen úgy hozta, hogy a két legújabb rész eredetileg pont egymást követően jelent meg a Füles rejtvénymagazinban, 1967-ben. Mindkettőnek remekek a rajzai, és mindkét adaptációban felismerhetők Cs. Horváth Tibor jellegzetes hangsúlyai és kihagyásai. Utóbbiak persze csak azoknak tűnnek fel, akik nem ismerik Móricz Zsigmond illetve Walter Scott eredeti művét, és a képregények hatására sem szerzik be azonnal a regényeket.

Az elszegényedett középnemes-családból származó Zórád minden bizonnyal személyes élményanyagból is táplálkozva ábrázolta korhű módon a Forró mezők szereplőit, ruházatát és díszleteit, a krimibe álcázott társadalomkritika azonban melodrámává lényegült át. Az Ivanhoe esetében kevésbé zavaró, hogy romantikus kalandképregénnyé egyszerűsödött a történet, hiszen az eredeti sem volt valami precíz a történelmi hűség tekintetében.

Forró mezők, Ivanhoe. Fekete-fehér, kötetenként 44 oldal, puhafedeles. Kiadó: Nero Blanco Comix.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12737