KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amin a muszlimok röhögnek

Vajda Judit

Looking for Comedy in a Muslim World – amerikai, 2006. Rendezte és írta: Albert Brooks. Kép: Thomas E. Ackermann. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Albert Brooks (Albert Brooks), Penny Marshall (Penny Marshall), Fred Dalton Thomson (Thompson szenátor). Gyártó: Kintop Pictures / Shangri-La Entertainment. Forgalmazó: Paradigma. Feliratos. 98 perc.

 

Gondoltuk volna, hogy Albert Brooks komikus vígjátékokat is rendez? Hogy az meg kicsoda? Na így vannak ezzel az Álomgyár szereposztói, producerei és rendezői is – akiknek valahogy mindig csak az Apósok akcióban szerencsétlenje és a Némó nyomában egyik szinkronhangja jut róla eszükbe – ezért nincs emberünknek manapság semmi dolga, így elvállalja azt a diplomáciai megbízatást, hogy Indiába és Pakisztánba utazik kideríteni, hogyan lehetne megnevettetni a muszlimokat – így kerülve közelebb megértésükhöz és elfogadásukhoz.

Habár a témafelvetés már önmagában olyannyira abszurd, hogy akár igaz is lehetne (nemcsak Amerikában fordul elő ugye, hogy valamely minisztérium 500 oldalas tanulmányt rendel egy látszólag érdektelen problémáról), és Albert Brooks – legalábbis névleg – saját magát alakítja, az Amin a muszlimok röhögnek nem áldokumentumfilm, hanem egy nagyon jól felépített szabályos játékfilm, melyben az önreflexió csak azt a szerepet szolgálja, hogy még jobban nevessünk. Ugyanebből a célból számos politikailag inkorrekt – éppen ezért roppant szórakoztató – poént is beleírt az író-rendező-főszereplő Brooks.

A film ugyanakkor nemcsak a kulturális különbségekből csinál viccet, hanem (és csak egy kicsit eltúlozva) az amerikaiak tapintatlanságából, beleérző képességük hiányából és rövidlátásából is, ami csak látszólag ártalmatlan, de ha hatalommal párosul, súlyos következményekkel járhat. Slusszpoénjával a film olyan gyilkos szatíra és kegyetlen önkritika, hogy semmi meglepő nincs benne, hogy saját hazájában nem nagyon szerették (eredeti forgalmazója inkább elállt forgalmazásától, az imdb filmes adatbázis olvasói pedig 10-ből mindössze 5 és fél pontot szavaztak meg neki). Mi viszont ha szeretnénk saját magukon röhögő és saját magukat kiröhögtető amerikaiakat látni (márpedig miért ne szeretnénk?), akkor ez a mi filmünk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8813