KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tavaszi szimfónia

Koltai Ágnes

A film legfőbb erénye, hogy a főszerepet – Clara Wiecket – a kislányosan bájos Nastassia Kinski alakítja, aki Polanski Hardy-adaptációját, az Egy tiszta nőt is költészetté varázsolta. A dühös, méregtől elfúló Kinski a fiatal Katherine Hepburnre hasonlít, s nem véletlenül jut eszünkbe Hepburne: 1947-ben ő játszotta el Clara szerepét.

A Tavaszi szimfónia zenés életrajzi film, Robert Schumann gyötrelmes sorsát, a felemelkedésért és a sikerért vívott küzdelmét ábrázolja. Az operatőr, Gerard Vandenberg a XVIII. századi plain-airek és csendéletek színeiből komponálta képeit. A korabeli festészet mellett a német romantika és keserűség is nyomot hagy a filmen. Schumann nemcsak a német zene, hanem a fejedelemségekre szabdalt Németország karakteres figurája, durva és túlfinomult egyszerre.

NDK–NSZK koprodukcióban készült a Tavaszi szimfónia, rendezője az a Peter Schamoni, aki a hatvanas évek elején a nyugatnémet új film egyik vezéregyénisége volt. Schamoni az utóbbi időben keveset hallatott magáról (igaz, Paul Kleeről, életéről és munkásságáról készített képzőművészeti kisfilmjét a Magyar Televízió is bemutatta), ám a Tavaszi szimfóniát jó szívvel nem nevezhetjük kései, de érett gyümölcsnek. Pedig pazar és elegáns film; minden Hollywood-epigon ilyenről álmodik, Schamoni nem kisebb egyéniségeket nyert meg filmjének, mint Gidon Kremert (Paganini szerepében), Schumann zenéje pedig többek között Dietrich Fischer-Dieskau, Wilhelm Kempf es Ivo Pogorelich előadásában csendül fel. Feltűnik a filmben Schamoni idősebb pályatársa, a rendező Bernhard Wicki is, aki olyan méltóságteljes és megállapodott Fricken báró bőrébe bújva, hogy A híd alkotóját nehéz felismerni benne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/03 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6172