KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Diótörő

Fáber András

Kevéssel a zeneszerző halála előtt, 1892-ben mutatták be Szentpétervárott Csajkovszkij világszép mesebalettjét, melyről akkor valószínűleg kevesen gondolták, hogy hosszú évtizedekre (tán évszázadokra) megoldja a világ operaházainak karácsonyi matinégondjait. A látszólag naiv, romantikus történet (E. T. A. Hoffmann és az ifjabb Dumas nyomán) az ezermester Drosselmeier keresztapa által fabrikált diótörő-babáról, amely (vagy inkább, aki) a kislány álmában legyőzhetetlen herceghadvezérré változik, több tekintélyes folklorista szerint „a széplány és a szörnyeteg” mesetípus egyik új keletű feldolgozásának tekinthető. Ebből a szempontból azokhoz a beavatási történetekhez tartozik, amelyek segítenek a gyermeknek az ellenkező nemű szülőhöz fűződő ödipális konfliktusok feldolgozásában. A Diótörő-mesére is érvényes Bruno Bettelheim megállapítása, mely szerint „minden mese olyan varázstükör, amely belső világunk valamely összetevőjét tükrözi, és azt az utat, amelyet meg kell járnunk, hogy eljussunk az éretlenségtől az érettségig”. A látszólag „tündéri” történetet erős erotikus és agresszív töltésű érzelmek színezik-kísérik a testvérféltékenységtől a gyilkos késztetéseken át a barlangba való bejutásig, amelyben a Freudon iskolázott elemzők könnyűszerrel fedezik fel a nemi aktus analógonját. Mindez – mondják – roppant hasznos a személyiség-fejlődés szempontjából.

Nemcsak hasznos, de épületes és élvezetes is – tegyük hozzá –, ezúttal egy amerikai film kapcsán, amely nem sokkal több ugyan egy lefilmezett balett-előadásnál, de legalább nem teszi tönkre a zene és a koreográfia művészi hatását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5545