KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A világ gyengéd közönye

Benke Attila

Laszkovoje bezrazlicsije mira – francia-kazah, 2018. Rendező: Adilhan Jerzsanov. Forgatókönyv: Adilhan Jerzsanov, Roelof Jan Minneboo. Kép: Ajdar Saripov. Szereplők: Dinara Baktibajeva (Szaltanat), Kuandik Gyusszembaev (Kuandik), Kulzamilja Belzanova (Szaltanat édesanyja), Baujrzan Kaptagaj (Zambeke). Gyártó: Arizona Films / Short Brothers. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 100 perc.

 

A menekülő szerelmesek-történetekben (Fegyverbolondok, Bonnie és Clyde, Sivár vidék, Született gyilkosok) a főszereplő párnak a bűnt gerjesztő szociális közeg a végzete. Ezekhez a gengszterfilmekhez köthető a kazah rendező, Adilhan Jerzsanov legújabb, Cannes-ban is vetített drámája, A világ gyengéd közönye. Az Albert Camus Közönyére nemcsak címében utaló film főhőse Szaltanat, a vidéki fiatal lány, akinek édesanyjára hatalmas adósság szakad a családfő halála után. A városban élő nagybácsi képes kisegíteni a családot, amennyiben a lány hozzámegy a bácsi gazdag ismerőséhez. Ám Szaltanat makacsul ellenáll a megalázó ajánlatnak, és megszökik gyerekkori barátjával, Kuandikkal – majd a két fiatal a bűntől mocskos betondzsungelben megtapasztalja a mindent átható korrupciót és kizsákmányolást.

Jerzsanov korábbi filmjeihez (A tulajdonos, Építészek) hasonlóan A világ gyengéd közönyében is a kazahsztáni gazdasági kiszolgáltatottsággal foglalkozik. A minimalista stílusban előadott történetet a rendező komplex színszimbolikával stilizálta. Habár a vidékhez az élénk és meleg színek (például Szaltanat rikítóan vörös ruhája), míg a városhoz a fakó és hűvös színek kötődnek, a vidék idillje, melyből a fiatalok tapasztalatlansága, naiv vakmerősége is ered, ugyanúgy megpecsételi a főhősök sorsát, mint az elesetteket kihasználó gengszterekkel és hatalmasságokkal teli betondzsungel. Jerzsanov remek filmje azonban néha megbicsaklik. Így például Szaltanat a cselekmény közepén sajnos háttérbe szorul, és mikor egy fordulatot követően a két főhős útjai elválnak, egyértelműen Kuandik válik érdekesebb karakterré. Emellett a véres fináléban sérül A világ gyengéd közönyének valószerűsége, bár a csorbát végül kiköszörüli az – ugyancsak Camus regényét idéző – távolságtartó totálképen rögzített, mégis kegyetlen zárójelenet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14031