KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mi vagyunk a legjobbak!

Jankovics Márton

Vi är bäst! – svéd, 2013. Rendezte: Lukas Moodysson. Írta: Coco Moodysson képregénye alapján Lukas Moodysson. Kép: Ulf Brantas. Szereplők: Mira Barkhammar (bobo), Mira Grosin (Karen), Liv LeMoyne (Hedvig), Jonathan Salomonsson (Elis). Gyártó: Memfis Film / Film i Vast. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 102 perc.

 

Lukas Moodysson már első nagyjátékfilmjével demonstrálta, hogy a tinédzserlét kihívásait nemcsak az Amerikai pite harsány műfaji öntőformájában lehet filmre vinni. A tizenévesek autonóm, saját keringési pályákkal bíró univerzumát bájos humorral és érzékeny kisrealizmussal feltáró Redvás Åmål jól mutatta, hogy a kamaszkor az önkeresés kitüntetett időszaka, nem pedig a paradicsomi gyerekkort a felelősségteljes felnőttkorral összekötő zavaros átmenet, melyen a lehető leghamarabb át kell evickélni. Innen nézve sokszor épp a felnőttek kompromisszumokba fásult világa tűnik abszurdnak és értelmetlennek.

A rendező feleségének képregényéből adaptált Mi vagyunk a legjobbak! visszatér ehhez a látásmódhoz, és ugyanabban a keresetlen stílusban ábrázolja kiskamasz hőseinek szívmelengető, ám viszontagságos útkeresését, mint az 1999-es debütfilm. A zene, ami Moodysson filmjeiben eddig is a karakterek identitásképzésének egyik legfőbb eleme volt, ezúttal előlép a hangkulisszák takarásából, és cselekményszervező szerepet kap. A társadalmi szokások hatalma ellen fiús kinézettel tüntető Bobo és Klara ugyanis már nem pusztán szobájukban bömböltetik kedvenc dalaikat, hanem saját punkbandát alapítanak, melybe később beveszik a keresztény családból származó, jól nevelt (és kitűnően gitározó, éneklő) Hedviget is. A zenekar fejlődésének és végső megmérettetésének központi szála köré fonódik a lényegi történet, amely a három lány egyre elmélyülő barátságáról szól. Ezt a köteléket nem bomlaszthatja fel sem a szülők és iskolatársak értetlenkedése, sem a fiúkon való marakodás, sem pedig az Isten létezésével kapcsolatos világnézeti különbségek.

Moodysson ezúttal sem erőszakolja bele az életet egy túlzottan célirányos elbeszélés keretei közé: a komótosan és kissé tétován haladó, epizodikus cselekmény bőven hagy teret a kiskamaszok személyiségformáló mélázásának és kreatív csapongásának. Ehhez járul hozzá a természetes, mindenféle manírt nélkülöző színészi játék, mely elengedhetetlen az improvizatív jelenetek hitelességéhez. A nagy drámai végkifejlet helyett a rendező ezúttal is apró, hétköznapi happy enddel ereszti útjára a lányokat, melyet outsider-létük nyilvános felvállalásának katarzisa hoz el számukra, akárcsak a Redvás Åmålban. A vidéki ifjúsági házban kavart kis botránnyal rácáfolnak a punk halálhírére, és megbizonyosodnak róla, hogy bármit is gondoljon a világ, tényleg ők a legjobbak. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11889