KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Karate kölyök

Vajda Judit

 

The Karate Kid – amerikai-kínai, 2010. Rendezte: Harald Zwart. Írta: Robert Mark Kamen történetéből Christopher Murphey. Kép: Roger Pratt. Zene: James Horner. Szereplők: Jaden Smith (Dre Parker), Jackie Chan (Mr. Han), Taraji P. Henson (anya). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 140 perc.

 

Úgy tűnik, a közönségnek rendszeresen szüksége van az olyan dicsőséges felemelkedés-történetekre, melyekben a legkisebb fiú vagy legyőzi a sárkányt, vagy nem (általában az előbbi) – de legalább mindenképpen megpróbálja. Az 1984-es Karate kölyök újabb remake-jében (hiszen a hasonló cselekmény miatt az 1994-es Új karate kölyök is inkább tekinthető újrának, mint a trilógia folytatásának) szintén erre esik a hangsúly, nem a tulajdonképpeni győzelemre vagy elbukásra, mivel az út, az átváltozás adott esetben ugyanolyan dicsőséges lehet, mint az esetleges diadal a végén. Így lesz a többféle értelemben is elnyomott Daniel-szanból magabiztos fiatalember, a Hilary Swank hozta zűrös kamaszlányból igazi hölgy, a legújabb verzióban pedig a Jaden Smith alakította szemtelen, zárkózott kis pocokból barátságos, a világra nyitott kisfiú.

A 2010-es junior kiadásban ugyan egészen Kínáig kell menni, hogy indokolt legyen, miért piszkálná kortársai közül bárki a már 12 évesen is igazi cool arc, fonott hajú fekete srácot, ezt leszámítva azonban az alkotók egyszer sem játsszák ki hangsúlyosan az idegengyűlölet-kártyát, ahogy kimarad az eredetiben még lényeges társadalmi érzékenység is. Ehelyett kapunk néhány turisztikai nagyágyút (Kínai Nagy Fal, Wudang-hegység), helyi ízeket (sültskorpió, Qi Xi Fesztivál), Pat Morita Miyagija után szerencsére a drámai szerepben sem kínos Jackie Chant és egy, a korábbinál értelemszerűen visszafogottabb, bájos gyerekszerelmet. Elképesztő viszont az a leplezetlen, kegyetlenül élethű, már-már szadista brutalitás, amivel a harcjeleneteket megoldották. Roppannak a gyermekbordák, csattan a kis fej a betonon, harcművész-sztárunk karaktere pedig könyörtelenül fiatalkorúakat bántalmaz. Mindez főleg azért megdöbbentő, mert Harald Zwart filmjét egyébként minden más arra predesztinálná, hogy igazi, szívmelengető családi mozi legyen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/09 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10378