KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/október
BLOG
• Wostry Ferenc: A kiúttalanság történetei Cinefest 7.
• Baski Sándor: Tablóképek Ká-Európából CinePécs 2010
KÖZELJÖVŐ-FANTÁZIÁK
• Kömlődi Ferenc: Közeljövő-képek Poszt-cyberpunk a XXI. század első évtizedében
• Kubiszyn Viktor: Háló által homályosan Virtuális közeljövő
MALICK
• Hlavaty Tamás: Az égig érő fa Az élet fája
ÁLOMMOZI
• Jankovics Márton: Kamera a tudattalanban Álomfilmek
• Lovas Anna: Álmok a negyedik falon túlról Satoshi Kon
• Géczi Zoltán: Álomterror Satoshi Kon: Paprika
FRANCE NOIR
• Géczi Zoltán: Marseille-i éjszakák Francia krimi 2000–2010
• Ádám Péter: A metropolis démona Ős-noir: Fantômas-sorozat
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Színésztükör Kállai Ferenc
PORTRÉ
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje
FILMISKOLA: A MONTÁZS
• Vincze Teréz: Tér-idő-gondolat Vágás és montázs
• Vincze Zsuzsanna: Filmek újratöltve Tévére vágva
• Varga Balázs: Folytonossági hiányok Az ugró vágás
TELEVÍZÓ
• Klág Dávid: Kentucky cowboy A törvény embere
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Posztforradalmi jasszkorszak Kolorádó Kid
• Horeczky Krisztina: A boldog részünk Pina Bausch: Álomtánc
• Schreiber András: Egyik sír, másik nevet Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Az ígéret megszállottja Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete
• Szabó Noémi: Sekélyes sírhant Charlie St. Cloud halála és élete
MOZI
• Vajda Judit: Poézis – Mégis szép az élet
• Vajda Judit: Lourdes
• Forgács Nóra Kinga: A méz
• Zalán Márk: Minden rendben lesz
• Kolozsi László: Szeretők
• Ádám Péter: Dumas
• Vincze Teréz: Nők férfiak nélkül
• Roboz Gábor: Mission London
• Parádi Orsolya: Soul Kitchen
• Alföldi Nóra: Pancserpolice
• Sepsi László: A kaptár – Túlvilág 3D
• Baski Sándor: The Expendables – A feláldozhatók
• Varró Attila: Tolvajok városa
DVD
• Alföldi Nóra: A fantasztikus Róka úr
• Pápai Zsolt: A harcmező hírnökei
• Sepsi László: Mi a gond velem?
• Nagy V. Gergő: A köd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A csodálatos Pókember 2.

Kránicz Bence

The Amazing Spider-Man 2 – amerikai, 2014. Rendezte: Marc Webb. Írta: Alex Kurtzman, Jeff Pinkler, Robert Orci. Kép: Daniel Mindel. Zene: hans Zimmer. Szereplők: Andrew Garfield (Peter), Emma Stone (Gwen), Jamie Fox (Dillon), Dane DeHaan (Harry). Gyártó: Marvel / Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 144 perc.

 

Egybehangzó vélemények szerint Sam Raimi brutálisan sikeres, a bő tíz éve elszaporodó képregény-adaptációk reneszánszában kulcsszerepet játszó Pókember-verziója a 2007-es harmadik résszel mélypontra jutott: főgonoszok egész serege tört a főhős életére, aki mellékszereplővé vált saját filmjében, civil énje, a lelkiismeretes, szerethető Peter Parker pedig végképp háttérbe szorult. Sajnos a Marc Webb által rendezett, két éve ígéretesen induló reboot már a második epizóddal ugyanebbe a hálóba gabalyodott.

Az új írógárda pontosan arra helyezte a hangsúlyt a folytatásban, ami a legkevésbé működött A csodálatos Pókemberben, vagyis az antagonisták felléptetésére. Három, változatos traumáktól gyötört, jobb sorsra érdemes ellenlábas áll vigyázzban, hogy végre elmondhassák gyűlölettől izzó nagymonológjukat, komplexitásukról azonban mindent elmond, hogy éppen az a Rinó tűnik a leghitelesebbnek közülük, akinek a mondandója kimerül annyiban, hogy ő a Rinó. A kisebbrendűségi komplexussal küszködő, infantilis Electró előképe egyértelműen a Jim Carrey-féle Rébusz a Mindörökké Batmanből, de az új Pókember más tekintetben is Joel Schumacher rossz emlékű Denevér-filmjeit idézi, azok bájos giccskavalkádja nélkül. Webb alkalmatlannak bizonyul arra, hogy emlékezetessé tegye az akciószekvenciákat, a forgatókönyv pedig alig ad lehetőséget rá, hogy az 500 nap nyár direktora a számára testhezállóbb feladattal, Peter Parker hétköznapi életének bemutatásával foglalkozzon. A grandiózus, ám unalomba fulladó összecsapásokkal teli, jócskán elnyújtott történeten a fiatal főszereplők egy-egy őszinte, emberi pillanata sem segít, mint ahogy a comics-történelem egyik legszomorúbb, szívbemarkoló momentuma is félszívvel vászonra vitt, kötelező kör marad csupán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11899