KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/október
BLOG
• Wostry Ferenc: A kiúttalanság történetei Cinefest 7.
• Baski Sándor: Tablóképek Ká-Európából CinePécs 2010
KÖZELJÖVŐ-FANTÁZIÁK
• Kömlődi Ferenc: Közeljövő-képek Poszt-cyberpunk a XXI. század első évtizedében
• Kubiszyn Viktor: Háló által homályosan Virtuális közeljövő
MALICK
• Hlavaty Tamás: Az égig érő fa Az élet fája
ÁLOMMOZI
• Jankovics Márton: Kamera a tudattalanban Álomfilmek
• Lovas Anna: Álmok a negyedik falon túlról Satoshi Kon
• Géczi Zoltán: Álomterror Satoshi Kon: Paprika
FRANCE NOIR
• Géczi Zoltán: Marseille-i éjszakák Francia krimi 2000–2010
• Ádám Péter: A metropolis démona Ős-noir: Fantômas-sorozat
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Színésztükör Kállai Ferenc
PORTRÉ
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje
FILMISKOLA: A MONTÁZS
• Vincze Teréz: Tér-idő-gondolat Vágás és montázs
• Vincze Zsuzsanna: Filmek újratöltve Tévére vágva
• Varga Balázs: Folytonossági hiányok Az ugró vágás
TELEVÍZÓ
• Klág Dávid: Kentucky cowboy A törvény embere
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Posztforradalmi jasszkorszak Kolorádó Kid
• Horeczky Krisztina: A boldog részünk Pina Bausch: Álomtánc
• Schreiber András: Egyik sír, másik nevet Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Az ígéret megszállottja Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete
• Szabó Noémi: Sekélyes sírhant Charlie St. Cloud halála és élete
MOZI
• Vajda Judit: Poézis – Mégis szép az élet
• Vajda Judit: Lourdes
• Forgács Nóra Kinga: A méz
• Zalán Márk: Minden rendben lesz
• Kolozsi László: Szeretők
• Ádám Péter: Dumas
• Vincze Teréz: Nők férfiak nélkül
• Roboz Gábor: Mission London
• Parádi Orsolya: Soul Kitchen
• Alföldi Nóra: Pancserpolice
• Sepsi László: A kaptár – Túlvilág 3D
• Baski Sándor: The Expendables – A feláldozhatók
• Varró Attila: Tolvajok városa
DVD
• Alföldi Nóra: A fantasztikus Róka úr
• Pápai Zsolt: A harcmező hírnökei
• Sepsi László: Mi a gond velem?
• Nagy V. Gergő: A köd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Aztán mindennek vége

Kolozsi László

Last Station – brit, 2009. Rendezte és írta: Michael Hoffman. Kép: Sebastian Edschmidt. Zene: Szergej Jevtusenko. Szereplők: Christopher Plummer (Tolsztoj), Helen Mirren (Szófia), James McEvoy (Bulgakov), Paul Giamatti (Csertkov), Kerry Condon (Mása). Gyártó: Sony Pictures Classic. Forgalmazó: CineReál kft. Feliratos. 112 perc.

Egy nem különösebben érdekes szerelem háttere előtt játszódik le a Tolsztoj-házaspár utolsó hónapjainak története: a fiatal írnok, Bulgakov, megrögzött tolsztojiánus, nem eszik húst, nem él a szerelem örömeinek. Az intrikus, a Tosztoj művek jogát megszerző, Csertkov ajánlásával lesz Tolsztoj titkára, és bizalmasa. A Jasznaja Poljana-i birtokon ismerkedik meg a kedves Másával, aki meggyőzi arról, hogy a tolsztojiánusoknak nem minden tanát kell olyan rettenetesen komolyan venni. Bulgakov jelent az író feleségről, aki meg szeretné akadályozni, hogy a kiadói jogok a Csertkov-féle alapítványra szálljanak.

Ahogy az orosz tájat, Tolsztoj környezetét, úgy az érzelmeket is előre gyártott elemekből építi fel Michael Hoffman. A szereplők bricskája nyírfaligetek között halad el, megelevenedett Levitán festmény az udvarház előkertje. Örökké kora tavasz van, felszikrázik olykor a fák ágai közt a nap. Az öreg író képes még kakaskodni, és úgy pöröl nejével, mint egy kocsis. Mását persze Moszkvába szólítja a kötelesség, Bulgakov meghasonlik: érzi, hogy nincs minden rendben Csertkovval. A lényeg, ami egyébként az alapműben, a költő Jay Parini művében benne van, elsiklik: Tolsztojt, 1880-as nagy egzisztenciális válságát követően, az az érzés kerítette hatalmába, hogy az élet abszurd, törekvései hiábavalónak bizonyultak, írni nem regényt kell. Megvetette magát azért, mert vagyonos. Felesége, aki eladdig hű társa volt, már nem tudta követni a kereszténység megújítása felé vezető úton: ő a világ legnagyobb íróját szeretette benne. Tolsztoj nem előle, hanem a körülmények elől menekült. Hoffman meséjét még a nagyszerű színészek sem tudják kirángatni a középszerűség, és a semmitmondás – Repin pingálta – pocsolyájából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10972