KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/október
BLOG
• Wostry Ferenc: A kiúttalanság történetei Cinefest 7.
• Baski Sándor: Tablóképek Ká-Európából CinePécs 2010
KÖZELJÖVŐ-FANTÁZIÁK
• Kömlődi Ferenc: Közeljövő-képek Poszt-cyberpunk a XXI. század első évtizedében
• Kubiszyn Viktor: Háló által homályosan Virtuális közeljövő
MALICK
• Hlavaty Tamás: Az égig érő fa Az élet fája
ÁLOMMOZI
• Jankovics Márton: Kamera a tudattalanban Álomfilmek
• Lovas Anna: Álmok a negyedik falon túlról Satoshi Kon
• Géczi Zoltán: Álomterror Satoshi Kon: Paprika
FRANCE NOIR
• Géczi Zoltán: Marseille-i éjszakák Francia krimi 2000–2010
• Ádám Péter: A metropolis démona Ős-noir: Fantômas-sorozat
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Színésztükör Kállai Ferenc
PORTRÉ
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje
FILMISKOLA: A MONTÁZS
• Vincze Teréz: Tér-idő-gondolat Vágás és montázs
• Vincze Zsuzsanna: Filmek újratöltve Tévére vágva
• Varga Balázs: Folytonossági hiányok Az ugró vágás
TELEVÍZÓ
• Klág Dávid: Kentucky cowboy A törvény embere
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Posztforradalmi jasszkorszak Kolorádó Kid
• Horeczky Krisztina: A boldog részünk Pina Bausch: Álomtánc
• Schreiber András: Egyik sír, másik nevet Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Az ígéret megszállottja Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete
• Szabó Noémi: Sekélyes sírhant Charlie St. Cloud halála és élete
MOZI
• Vajda Judit: Poézis – Mégis szép az élet
• Vajda Judit: Lourdes
• Forgács Nóra Kinga: A méz
• Zalán Márk: Minden rendben lesz
• Kolozsi László: Szeretők
• Ádám Péter: Dumas
• Vincze Teréz: Nők férfiak nélkül
• Roboz Gábor: Mission London
• Parádi Orsolya: Soul Kitchen
• Alföldi Nóra: Pancserpolice
• Sepsi László: A kaptár – Túlvilág 3D
• Baski Sándor: The Expendables – A feláldozhatók
• Varró Attila: Tolvajok városa
DVD
• Alföldi Nóra: A fantasztikus Róka úr
• Pápai Zsolt: A harcmező hírnökei
• Sepsi László: Mi a gond velem?
• Nagy V. Gergő: A köd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Mordecai Richler: Így látta Barney

Férfibú

Vajda Judit

Vajda Judit

Richler regényének erényeit máshol kell keresnünk, mint a film verzióét.

Mordecai Richler kanadai zsidó író 1997-es könyvét – szemben a 13 évvel később elkészült szívhezszóló, édesbús filmes adaptációval – nagyon nehéz szeretni. Ennek legfőbb oka magának a főhősnek, Barney Panofskynak a személye: „egy 67 éves, mind összébb zsugorodó férfi, alig csöpögő pöccsel”; leginkább a szerző kortársa, a hasonló közegből származó Philip Roth Sabbath-jának rokona (a Sabbath színházából). Az ő egyes szám, első személyben megírt fiktív emlékiratait olvashatjuk, fia, Michael „Mike” Panofsky lábjegyzeteivel és utószavával kiegészítve.

Barney megkísérli kronológiai sorrendben – a házasságai által meghatározott három részben – elmesélni a múltat, ám minduntalan elkalandozik, írása így elsőre bennfentes, az olvasót kizáró (lefordítatlan francia és latin kifejezésekkel teleszórt), terjengős fecsegésnek tűnik. Az Így látta Barney azonban nem ilyen – csak éppen lassan, apránként tárulnak fel szépségei.

Legérdekesebb vonása a narrációban keresendő: több különféle oknál fogva ugyanis a főhős közel sem mindentudó mesélő (a regény egyik kulcsfontosságú eseményét például, jó barátja – áldozata? –, Boogie rejtélyes eltűnésének pontos részleteit nem tudja felidézni), ráadásul hangsúlyozottan megbízhatatlan elbeszélő. Az őt mindegyre kiigazító Mike lábjegyzeteiből pedig nemcsak bizonyos távolságból, szűrőn keresztül láthatjuk a figurát, de kibontakozik általa egy újabb történet is, az apját megfejteni kívánó fiúé, akiben – az Utószó tanúsága szerint – különbözőségük ellenére mégiscsak ott van az apja.

Szintén izgalmas probléma az Így látta Barney-vel kapcsolatban az olvasói azonosulás kérdése. Vajon tényleg csak azért szeretjük meg ezt a cseppet sem szeretetre méltó vénembert a végére, mert ő a főhős, egyben a mesélő? „Az élet abszurd, és senki sem ért meg igazán senki mást” – vélte fia szerint Barney. Nos, azért egy kísérletet tehetünk.

Európa Könyvkiadó


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 49-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10870