KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Ír csoda

Tax free

R. Hahn Veronika

Mióta adómentes, a filmcsinálás ír nemzeti sport.

 

Az elmúlt év kiemelkedően sikeres, sőt minden precedenst nélkülözően eredményes volt az ír filmgyártás szempontjából. Rekord mennyiségű, kilenc film bemutatójára került sor, amelyek az Ír Filmhivatal támogatásával jöttek létre. Közéjük tartoztak olyan, legalábbis az írek között ismerősen csengő filmcímek, mint a Brendan és Trudy, a Disco-disznók és az Adam története. Kitűnő nézettségi mutatókat könyveltek el az ír tévécsatornák és a videó/DVD piac eredményei is jelezték, hogy a hazai közönség keblére ölelte az új ír filmgyártás színe-javát. A Vinny Murphy rendezte Gázpedál volt az első ír film, amelyet ír forgalmazó adott ki DVD-n. A kilenc film együttesen több mint 2,2 millió fontnyi forgalmat eredményezett a mozipénztáraknál.

Az ír filmgyártás nem tartana ott, ahová eljutott, az Ír Filmhivatal szerteágazó tevékenysége nélkül. A grémium kölcsönöket és tőkebefektetéseket nyújt független ír filmgyártóknak, de más szervezetekkel közösen kiveszi részét az ír filmek marketingjének javításából, az értékesítésből és forgalmazásból, továbbá elősegíti a szakképzést és a fejlesztést is. A Tanács jelenleg viszonylag szerény, 5,3 millió fontos költségvetéssel rendelkezik, és ebből átlagosan nyolc-tíz játékfilm finanszírozásához járul hozzá. Miután a testület elkötelezett az ír munkaerő alkalmazása és ír szolgáltatások igénybevétele iránt, ezek alapfeltételeknek számítanak a pályázatok elbírálásánál. A Filmtanács tagjainak felelőssége óriási. Miután a legtöbb nagyravágyó filmes elsőként hozzájuk fordul forrásokért, fel kell ismerniük, van-e fantázia a projektben, érdemes-e áldozni a szűkös büdzséből.

Akármilyen varázslatos természeti adottságokkal rendelkezik az ír sziget déli része, kellemesek az emberek és a munkakörülmények, az ír filmgyártás felvirágzása elválaszthatatlan a „kelta tigris” által nyújtott adókedvezményektől. Ezek nélkül aligha fordultak volna meg világhírű filmesek Írországban, és nem készültek volna itt olyan kasszasikerek, mint A rettenthetetlen, a Ryan közlegény megmentése, a Michael Collins. Nem szabad elfelejteni persze, hogy számos ír születésű tehetség, köztük Neil Jordan, a Síró játék és A kapcsolat vége világhírű rendezője, vagy a többek között a legutóbbi Bond-filmekből ismert Pierce Brosnan és Gabriel Byrne (Közönséges bűnözők, A vasálarcos) öregbíti az ország jó hírét Hollywoodban.

Mind a vállalatok, mind az egyéni vállalkozók számára megéri befektetni az ír filmgyártásba. Az 1997-es keltezésű Adókonszolidációs Törvény 481-es paragrafusába foglalt adóösztönzéseknek kulcsfontosságú a jelentőségük az írországi filmgyártás növekedése szempontjából, amennyiben költségkímélő lehetőségeket nyújtanak a filmkészítők és vonzó nyereséget a befektetők számára. A 481-es paragrafus részletei azonban meglehetősen bonyolultak, így a filmproducerek jobban járnak, ha igénybe veszik a kifejezetten erre szakosodott számos könyvviteli és jogi cég szolgáltatásait. Az ír filmgyártó vállalatokban részvényeket vásárló ír befektetők invesztíciójuk 80 százalékát leírhatják adózási célokra. Egyéni vállalkozók 31 000, vállalatok 10 millió eurót fektethetnek be évente a filmgyártás területén. Ami a vállalatokat illeti, egy produkcióba nem fektethető be több mint 3,8 millió euró, illetve az ennél magasabb összeget csak maximum ötmillió eurós költségvetésű filmbe invesztálhatják. Az ilyen módon előteremthető összegek a projekt méretétől függően változnak, például az ötmillió eurós költségvetésű filmek költségének maximum 66 százaléka, illetve a több mint 6,3 millió költségvetésű filmek 55 százaléka lehet céges befektetés. Ír filmgyártó vállalat csak abban az esetben vehet igénybe befektetői forrásokat, ha megszerezte a Kulturális Minisztérium igazolását arról, hogy a film a nemzetgazdaság és az ír filmipar érdekeit szolgálja. Ez azt jelenti, hogy írországi szállodákat, közlekedési vállalatokat és vendéglátóipari egységeket vesz igénybe, illetve ír producereket, rendezőket, forgatókönyvírókat, színészeket és statisztákat foglalkoztat, ír stúdiókat, berendezéseket, poszt-produkciós cégeket alkalmaz.

Külföldi befektetők számára vonzó ösztönzés, hogy az ipari termelés után fizetendő adó – beleértve a filmgyártás területén a kereskedelmi költségek levonása után megmaradt nyereséget – csak 10 százalék. Még előnyösebb perspektíva az egyének számára kialakított adómentességi szisztéma. Az Írországban letelepedő írók, forgatókönyvírók, képzőművészek és zeneszerzők a könyvek, forgatókönyvek, színművek és zenei alkotások publikációjából, nyomtatásából és értékesítéséből származó jövedelmek után adómentességet élveznek, amennyiben új és kreatív, kulturális és művészeti értékkel rendelkező művekről van szó.

Az adókedvezmények kiegészítéseként az Ír Filmhivatal és az Anglo-Irish Bank nemrégiben 6,35 millió euró értékű Vállalatfejlesztési Kezdeményezést hirdetett meg az ír filmgyártás számára, amely további lehetőséget kínál az ír filmproducerek számára nemzetközi versenyképességük növeléséhez, új vállalkozások finanszírozásához.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2717