KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Novocain

Somogyi Marcell

 

David Atkins sajátos stílusú filmjének főhőse, Dr. Frank Sangster, sikeres fogorvos, akit tökéletesen kielégít hivatásának gyakorlása, magánéletében pedig asszisztense, Jean szerelme. Betegeinek idilli képsorokat vetít videón a fájdalmas kezelések közben, ő maga pedig saját kis idilli világában él. Egészen addig, amíg fel nem keresi rendelését egy beteg, Susan Ivey, aki a másnap reggelre megbeszélt kezelésig kikönyörög öt darab, csak receptre kapható érzéstelenítőt. Még aznap kiderül, hogy Susan egy nullával megtoldotta az orvos által felírt mennyiséget, de Sangster gyorsan napirendre tér a dolog fölött. Annál is inkább, mert hazatérve drog-függő öccse várja, aki kissé „összemaszatolja” a szokványosnak induló estét. Sangster azon sem lepődik meg túlzottan, hogy Susan nem jön el a reggeli kezelésre – megjelenik viszont este, rendelés után, és elcsábítja a férfit. Másnap reggel kifosztva találják a rendelő gyógyszerkészletét. Sangster „kétségbeesetten keresi Susant”: feje fölött lebeg a Jean előtti lebukás veszélye, nyakán a Drug Enforcement Administration. Ráadásul belép a történetbe Susan bátyja, akit kisvártatva holtan találnak Sangster otthonában.

A cselekmény örvényszerűen bonyolódik tovább, helyenként megszakítva Vilko Filac egyéni, hatásos röntgenfelvételeivel, amelyek Steve Bartek kísérőzenéjével együtt az egész filmet „megemelik”. Steve Martinról már nem mondható el ugyanez: a műfaj mintha „lötyögne rajta”. Talán ez is az oka annak, hogy az egész film kicsit eklektikussá válik. Az egymást ellenpontozó, különböző stílusú felvételek összegyúrása nem hoz létre új stílust (a történet záró részének miliője a film közepe táján felvillantva például értelmetlen maradt számomra); a nagy lendülettel előadott sztori – az eredeti, brutális végkifejlet ellenére – nem hagy mély nyomot maga után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2089