KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kedi – Isztambul macskái

Pethő Réka

Kedi – német-török, 2016. Rendezte és írta: Ceyda Torun. Kép: Alp Korfali és Charlie Wuppermann. Zene: Kira Fontana. Gyártó: Termite Films. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 78 perc.

 

Isztambul tavalyi turisztikai imázsfilmje önmagát dokumentumfilmnek álcázva került a világ moziforgalmazásába, gyönyörű városképekkel és kedves, mosolygós, macskasimogató törökökkel csábítva a leendő látogatókat. Az alaptézis szerint a városkép a négylábúak nélkül nem lenne ugyanaz, és bár a filmet látva nem érezzük, hogy ez Isztambulban igazabb lenne, mint sok más európai nagyváros esetében, Ceyda Torun bő egy órás filmje tagadhatatlanul kellemes szórakozás az Isztambul- és/vagy macskarajongóknak.

A film egymást követő epizódokból épül fel, amelyekben megismerjük egy-egy utcai macska történetét, az általuk választott gazdáik elmondásában. Megtudjuk, hogy a legtöbb török ember nem a kocsmában, hanem az állatorvosnál nyitott számlát, hogy minden macska sajátos egyéniség, és hogy Isztambul lakói tökéletes együttműködésben élnek a négylábúakkal. A szépen megszerkesztett „cicás videókból” összeálló alkotás mesél egy kicsit az emberi természetről is: a befogadók történeteiből szépen kirajzolódik, milyen jót tesz a léleknek, ha gondoskodunk valakiről.

Bár az összkép, amely szerint Isztambul egy nagy boldog macskafarm, kicsit túlzónak tűnik, ám vizuálisan megnyerő módon őriz meg egy eltűnőben lévő világot. Ha a belváros képe valóban gyökeresen megváltozik néhány éven belül (ahogy az a filmben elhangzik), és megszűnnek a jelenlegi terek, amelyeken keresztül még egy nagyvárosban is kapcsolódhat egymással ember és természet, akkor felértékelődnek majd a Kedi képsorai. Érdemes végiggondolni, mennyire élhető úgy egy város, ha már nincs egy négyzetméternyi föld, ahol a macska elkaparhatja a piszkát, és mérgező kémiai anyagokra van szükségünk a patkányok távoltartására, miközben egy egyensúlyban lévő természeti közegben erről gondoskodnak doromboló társaink.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13358