KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az emberi szív térképe

Gelencsér Gábor

Az emberi szív térképe igen szövevényes tud lenni, főleg, ha egy film alkotói, hallgatva az idők (és a producerek) szavára, egzotikus környezetbe, az Északi-sarkra helyezik a cselekmény egy részét; ha az örök love storyt egy félig indián lánnyal és egy eszkimó fiúval játszatják el, s ha ezenközben falvédő-bölcsességeket mondatnak el velük a másságról, a fehér ember civilizációjához kényszerből vonzódó, az identitását kultúrájának elutasításával megnyerni vélő kisebbség lelki drámájáról; a szövevény még áttekinthetetlenebbé válik, ha az évtizedeket átívelő történetet a húszas és a hatvanas évek közé helyezik, tengelyében a második világháborúval, midőn a szerelmes férfiú vadászrepülő, a szerelmes leány a bombázók készítette légifelvételek analizálásával foglalkozik, s így magától értetődő módon ötletes (és felettébb kockázatos) légifelvételekkel üzengethetnek egymásnak; sőt, Drezda porig bombázása alkalmából még a pusztítás borzalma fölött is lehet moralizálni, háttérben az égő város dekoratív filmképével; s a szívtérkép szövevényét még kultúrsznob odakacsintás is fokozhatja, mondjuk Thomas Mannra (Varázshegy, Madame Chauchat, röntgenkép a szív fölött, tudjuk, köszönjük); az pedig már a szövevény szövevénye, hogy a film eredeti módon flash back-technikát követ, és a végén úgy nincs happy end, hogy mégis van. Szóval Az emberi szív térképe legalább olyan szövevényes, mint ez a mondat. S az értelme is pontosan ennyi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1102