KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hajszál híján úriember

Tüske Zsuzsanna

En ganske snill mann – norvég, 2010. Rendezte: Hans Petter Moland. Írta: Kim Fupz Aakeson. Kép: Philip Ogaard. Zene: Halfdan E. Szereplők: Stellan Skarsgard (Ulrik), Bjorn Floberg (Rune), Gard B. Eidsvold (Rolf), Jorunn Kjellsby (Karen). Gyártó: Paradox Produksjon. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 105 perc.

Ha a skandináv filmgyártás mûfajokhoz való viszonyáról van szó, már az utóbbi néhány év jó pár remekbe szabott darabját (lásd Ádám almái) szemlélve is elmondható, hogy a finomkezû alkotók csodákat képesek mûvelni, ha a független filmes alapot mûfaji elemekkel ékesítik. Az állítás a norvég író-rendezõ, Hans Petter Moland Hajszál híján úriember címû filmjére is érvényes, ami a 2005-ös, dán nagytestvéréhez hasonlóan ugyancsak egy börtönbõl szabadult férfi bizarr megváltástörténetét meséli el.

Ulrik 12 év fegyház után papírforma szerint megkapja az új élet lehetõségét, azonban a dolgok másképp alakulnak: egykori fõnöke, az ingyencirkusszerû, pitiáner oslói bûnbanda vezére pártfogásába veszi, beköltözteti nõvére börtöncellaként is versenyképes pincéjébe, szerez neki egy autószerelõi állást és azt követeli tõle, hogy ölje meg a férfit, aki annak idején besúgta õt. Ulrik rá is áll a dologra, azonban fiával való kapcsolatának felmelegítésével, valamint a környezetében lévõ asszonynép tagjainak védelmével és kielégítésével –  bosszúálló helyett – az odaadó apa és a kültelki Casanova szerepét kezdi felvenni.

Moland filmjében a hátterek kiváló érzékkel való felhasználása vetekszik a szereplõk kiválasztásával, a külvárosi enerváltság faarcát viselõ figurák váratlan megnyilvánulásai (például az autószerelõ mûhely tulajának morálfilozófiai beköpései) a cselekmény meglepõ mozzanataival, mindezt kesernyés, olykor sötét humor festi alá, így, ha Moland mûve nem is csillog fekete gyémántként, mint sokat méltatott dán rokona, mindenképp az északi drágakövek családjába tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10600