KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/augusztus
CANNES
• Schubert Gusztáv: Kóbor lelkek Cannes
• Nánay Bence: Az utolsó szürrealista Weerasethakul stílusa
• Nánay Bence: Az utolsó szürrealista Weerasethakul stílusa
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tisztább ambíciókkal Beszélgetés Kőrösi Zoltánnal
HOPPER
• Nevelős Zoltán: Nincs esélyed Dennis Hopper, a filmrendező
• Kubiszyn Viktor: Az őrület csúcsain Dennis Hopper, a színész
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Halálkamaszok Pier Paolo Pasolini: Utcakölykök
VAD KÖLYKÖK
• Orosdy Dániel: Pokolfattyak Vad kölykök a mozivásznon
• Alföldi Nóra: A lányok nem sírnak
ISKOLAFILM
• Sepsi László: A katedra árnyéka Tanárok filmen
• Barkóczi Janka: Tanult reménytelenség Magyar iskolafilmek
AKCIÓMOZI
• Géczi Zoltán: Tekerd vissza, haver! A ’80-as évek akcióhősei
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Élményközvetítés Kommentátorok a focivébén
HATÁRSÁV
• Palotai János: Filmfestmények Kovásznai-kiállítás
KRITIKA
• Gyenge Zsolt: A ragaszkodás kórképe Patrice Chéreau: A hajsza
KÖNYV
• Varga Zoltán: A Hitchcock-vászon titkai Hitchcock – Kritikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rossz vér Thomas Cobb: Crazy Heart
• Pápai Zsolt: Delirált remény Scott Cooper: Őrült szív
MOZI
• Pápai Zsolt: Hét perc a Mennyországban
• Varró Attila: Mr. Nobody
• Kolozsi László: Élek és szeretek
KRITIKA
• Szabó Noémi: Alkonyat 3: Napfogyatkozás
MOZI
• Vajda Judit: Kéjjel-nappal
• Forgács Nóra Kinga: Szívrablók
• Vörös Adél: Nagyfiúk
• Zalán Márk: Levelek Júliának
• Sepsi László: A Szupercsapat
• Roboz Gábor: Az utolsó léghajlító
KRITIKA
• Baski Sándor: A kilencedik légió
MOZI
• Barkóczi Janka: Bűn és büntetlenség
DVD
• Pápai Zsolt: Halálos tézis
• Sepsi László: Marsbéli krónikák I–III.
• Alföldi Nóra: Két kopper
• Varró Attila: Gyilkosok szentélye

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Nemek és etnikumok terei a magyar filmben

Kisebbségek találkozásai

Szíjártó Imre

Tanulmánykötet a „romaképkészítéstől” a Saul fiáig.

Egy sokszerzős, kötet- és fejezetcímekkel ugyan egységbe foglalt, de mégiscsak többféle megközelítést alkalmazó kötet könnyen elsüllyed a könyvespolcokon, főleg, ha konferenciakiadványról van szó. A feledést ezek a kiadványok úgy kerülhetik el, illetve az egyes olvasók csupán alkalmi és korlátozott érdeklődését úgy tarthatják fenn és terjeszthetik ki nagyobb eséllyel, ha az adott kötet valamiféle sorozatba illeszkedik, és a szerkesztői (Győri Zsolt és Kalmár György) gondoskodnak az egységes megjelenésről valamint a koncepcióbeli folytonosságról. Ilyen szépen gondozott, ugyanakkor átgondolt vállalkozás a Zoom – A kortárs filmtudomány kulcskérdései című sorozat. A Zoom a filmről való gondolkodás debreceni műhelyének eredménye – a konferenciák és kötetek azt is megmutatják, hogy a műhelynek a regionálison túli, országos és nemzetközi kisugárzása van: a konferenciarésztvevők és a szerzők belső köre debreceni és kolozsvári kötődésű, de képviselteti magát az ELTE, az SZFE, a szegedi és az egri egyetem valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem is.

Érdemes felidézni az egyébként a debreceni anglisztika kereteiből kinőtt műhely korábbi eredményeit. A Zoom 2012-ben indult Kalmár György Testek a vásznon (Test, film, szubjektivitás) című kötetével, Győri Zsolt Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok című önálló munkája pedig 2014-ben jelent meg. Ők ketten szerkesztőként immár három kötetet jegyeznek: 2013-as a Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben, 2015-ös a Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben, újonnan pedig a Nemek és etnikumok terei a magyar filmben című gyűjtemény jelent meg.

A szerkesztők bevezetőjükben az egyes tanulmányokat fejezeteknek hívják, érdemes tehát felhívni az olvasók figyelmét a kötetet egységben tartó fő szálakra. A tanulmányok tehát azt vizsgálják, hogy a bennük szóba hozott filmek miféle képet nyújtanak a nemi és etnikai kisebbségekről – a reprezentáció illetve a társadalom egyes csoportjairól és jelenségeiről szóló konstrukciók kérdése tudományközi megközelítéseket feltételez. A tanulmányok legerősebb vonulata a román-magyar kulturális érintkezések vizsgálata. Virginás Andrea, Bíró Emese, Botházi Mária és Kassay Réka írása többnyire magyar-román koprodukcióban készült játékfilmekben azt vizsgálja, hogy miként jelennek meg bennük traumákat megélt nők. Erdélyi helyszíneken játszódó filmekkel foglalkozik Király Hajnal tanulmánya (A női és az etnikai identitás nyelvi performanciái a kortárs magyar filmben) illetve Záhonyi-Ábel Márk A térhasználat nemi és etnikai vonatkozásai az 1940 és 1944 között készült Erdélyben játszódó magyar játékfilmekben című munkája. Ugyancsak román vonatkozású Szabó Éva szövege az Aglajáról. Az írásokban alkalmazott módszertani sokszínűséget jelzi, hogy Virginás Andrea szerzőtársaival női alkotókkal készült interjúk anyagából dolgozik, míg Király Hajnal az etnikai identitás kérdéseit nyelvi és kulturális megnyilvánulásokban vizsgálja, azaz szövegeket elemez.

A további erős témakörök közül kiemelhetjük a romák ábrázolását, a kifinomult képelemzői módszerrel dolgozó Pócsik Andrea (tanulmánya A romaképkészítés /an/archeológiája. Berlin 1932/2016), Kalmár György és Bülgözdi Imola írásai képviselik ezt a vonalat (utóbbi tanulmánya Csokonai Lili: a női hang és az egyéni autonómia kérdése Esterházy regényében és filmadaptációjában címet viseli) és a Budapest-tematikát (Margitházy Beja és O. Réti Zsófia munkái). A filmek közül a szerzők kiemelt figyelmet szentelnek a Szenvedélynek (Benke Attila) A Falusi románcnak (Feldmann Fanni) és a Saul fiának (Zemlényi-Kovács Barnabás), míg Stőhr Lóránt a határ filmes megjelenítéséről, Tóth Zoltán János a magyar vígjátékokról beszél Reflexiók a férfiszerepekről és a szerelem gazdaságtanáról a magyar romantikus komédia kapcsán című tanulmányában.

A fentiekben említettük Deák Krisztina, Bódis Kriszta és Sólyom András egy-egy filmjét, mert az ő tevékenységüknek egész tanulmányt szentel a kötet. Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, Cristian Mungiu filmjei, Bollók Csaba Iszka utazása című filmje vagy a Varga Katalin balladája (Peter Strickland) ugyancsak többször felbukkan – ezek a filmek jelzik azt a kapcsolatrendszert, amelyet a kötet magyar-román, anyaországi-erdélyi viszonylatokban elemez nem csak a kortárs filmekben, hanem a második világháború időszakában készült alkotásokban is. A Budapest-tematikát a Nekem Budapest, a Pizzás, a Jött egy busz, a Papírrepülők és a Couch surf jeleníti meg, illetve alapos elemzést kapnak Dobray György K-filmjei. A dokumentumfilmesek közül Papp Gábor Zsigmond, Szalay Péter, Almási Tamás, Litauszki János munkái szerepelnek a kötetben.

Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/01 29-29. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13956