KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rossz fiú

Báron György

 

Claude Sautet a nouveau naturel, az új természetesség néven ismertté vált irányzat vezéregyénisége. Ez az iskola – ellentétben a hajdani dicsőséges új hullámmal – tartózkodik a társadalomkritikai programoktól, a politikai gesztusoktól és a meghökkentő filmnyelvi újításoktól. Filmjei egyszerű, köznapi történeteket mesélnek el, melyeknek legfőbb erénye a szereplők közötti kapcsolatok finom, pontos kidolgozottsága. Mindenekelőtt ez teszi rokonszenvünkre érdemessé Sautet új filmjét is, amely érzékeny és szép alkotás, elmarad azonban a rendező nálunk is játszott legjobb filmjeinek a színvonalától (Az élet dolgai, a Vincent, François, Paul és a többiek, az Egyszerű eset).

A cím béli rossz fiú – akit a francia film korán elhunyt nagy csillaga, Patrick Dewaere játszik – amerikai kábítószeres kalandból, s az azért leült börtönbüntetésből Franciaországba hazatérő fiatalember, aki megkísérel ismét megtelepedni, új életet kezdeni. A film ennek az útkeresésnek meleg emberséggel elmondott története. A forgatókönyv – egyik társírója Jean-Paul Török, a magyar származású filmkritikus – mentes mindenfajta akciótól, váratlan fordulattól, a hétköznapi életből kizökkentő eseménytől – vagyis mindazoktól a forgatókönyvi sablonoktól, melyek a kábítószeres fiatalokról szóló filmekben rendre előbukkannak. A rendező pianóban, lassú ritmusban meséli el ezt az „egyszerű esetet” is, akárcsak előző filmjei történetét. Sem a tragikum, sem a komikum nem vonzza: a köznapi élet apró, látszólag semmitmondó pillanatai érdeklik. Erénye a bensőséges atmoszférateremtés, az érzékeny színészi játék, mely a szándékoltan fojtott tempó és az izgalommentes történet ellenére mindvégig leköti figyelmünket.

Sautet egyike a filmművészet gondos, míves kismestereinek, egy olyan időszakban, amikor az ilyesfajta rokonszenves kismesterségnek egyre kisebb az ázsiója a talmi szenzációktól hangos filmpiacon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6355