KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem és magány játékai

Szemadám György

Tudjuk: az ideális feleség az, aki a társaságban úrinő, a konyhában szakácsnő, az ágyban pedig kurva. Nos, ez a film ugyanezzel az igényességgel próbálja megfogni nézőit. Elsősorban is egy úrinő lelki finomságával és józan realitás-érzékével nyúl ahhoz a századfordulóhoz, melyre manapság annyi nosztalgiával gondolunk. Hisz például – ah! – ezek a napernyős, kalapos, hosszú szoknyás hölgyek! A hölgyek, akik akkor még szép ruhákban jártak, novellákat írtak, virágot adtak egy férfinak (bizony!), s még csókolózás közben is szakítottak időt arra, hogy a Dreyfus-ügy fejleményei iránt érdeklődjenek! Meg a férfiak, akik nem bátorításnak vették, ha egy hölgy azt mondta nekik: „Bármit, csak azt ne!”, s hol puncsot, hol grogot, hol whiskyt, hol abszintot ittak! Legalábbis ebben a filmben, mely a kiegyensúlyozott, polgári Észak egy szerelmi történetét beszéli el, s amelynek során pontosan ötévente történik valami említésre méltó. Íme: 1897 – Arvid, a fiatal újságíró egyszer csókolózik Lydiával, 1902 – a lány mégis hozzámegy egy gazdag öregúrhoz, 1907 – Arvid, aki közben maga is megházasodott, a szeretőjévé teszi a gazdag öregember luxusfeleségét, 1912 – miután Lydia egyre több férfit ajándékoz meg kegyeivel, Arvid végül annyira féltékeny lesz, hogy… elutazik.

Én mindvégig meg voltam győződve arról, hogy a végén valakit megölnek, vagy a szerelmesek valamelyike elemészti magát, de a film fent említett úrinő-szakácsnő-stb. voltának tökéletes érzéke természetesen megakadályozta, hogy a melodráma túlédeskés fűszere elrontsa e józanul laktató szellemi táplálék ízét. Ugyanezt az érzéket dicséri a valóban remek operatőri, illetve díszlet- és jelmeztervezői munka. Csodálatosan tükröződik a vízen a lenyugvó nap, az ősz borzongató szele lélekbe markol, a tél pittoreszk, de nem giccses, az intérieurök minden egyes részlete hiteles, a tárgyak és ruhák sosem látott gazdagsága érzékletesen idézi a kort, s minden egyes képkivágás jól komponált. Ám a hibátlan ízlés nem gátolja azt, hogy a film – jó szerető módjára – néha kellemesen szokatlan extravaganciákkal ne szolgáljon. Egyszóval: a Szerelem és magány játékai minden kulturált budai úriasszony örömére szolgál majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5140