KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Madeleine

Kovács Kata

Madeleine – olasz, 2016. Rendezte és írta: Lorenzo Ceva Valla és Mario Garofalo. Kép: Federico Torres. Zene: Arthur Valentin Grosz. Szereplők: Chloe Thill (Madeleine), Adele Zaglia (Sophie), Adriana De Guilmi (Adriana), Marco Cacciola (Luciano), Luigi Scala (Santino). Gyártó: Ainom Films / Amego Film. Forgalmazó: Feliratos. 94 perc.

 

Olasz-magyar koprodukció – Osvárt Andrea egyik első produceri vállalkozása – egy francia-olasz testvérpárról, akik nagymamájuknál nyaralnak egy lerobbant, bájos vidéki olasz villában. Madeleine és Sophie között csupán néhány év van, de ezen a nyáron ott tátong köztük a kamaszkor vízválasztója is, Madeleine még érzékeny gyerek, akinek a fantáziáját a körülötte lévő udvar, a bokrok mélyén rejtőző, rikoltozó páva, és a nagymama történetei mozgatják, Sophie viszont szigorúan a virtualitásba temetkezik, amikor pedig elődugja az orrát, kamaszosan kegyetlen és elutasító mindenkivel. A két gyerek először egyikük bántalmazásával, majd a nagyi hirtelen jövő, súlyos betegségével, végül egy gyilkossági kísérletnek is nevezhető balesettel szembesül, és nem utolsó sorban azzal, hogy az egymást követő traumák közepette egyik szülő sem rohan a segítségükre. Mindennek középpontjában Madeleine áll, aki minduntalan megpróbál kapcsolatot teremteni a felnőttek világával, beleértve a nővérét is.

A film körülbelül a játékidő kétharmadánál váratlan fordulatot vesz, az addigi lebegő, melankolikus, melodrámai hangulatból hirtelen – az apa, pár perces road movie kitérőt követő felbukkanásával – abszurd epizódokkal tűzdelt kisrealista komédiává alakul. A film nyitóképe az autópálya felüljárón álló gyerekkel beígéri a prousti áthallásokkal (madeleine-jelenet?) átszőtt felnövéstörténetet, végül azonban stilisztikailag teljesen szétesik, és a valóban súlyos tragédiák is súlytalanná válnak benne. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13075