KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Digitális realizmus

Chris Columbus:Pixel

Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink

Kránicz Bence

Bár sokan nyilván örömmel megnéznénk egy olyan horrorfilmet, amelyben az öntudatára ébredt, elszabadult filmnyersanyag fojtogatja áldozatait, ez a koncepció nem vált különösebben népszerűvé a műfaj történetében. Ha Kodak-gyilkosságokról nem is, a digitális világ veszélyeiről sokat tudunk: mióta számítógépes trükköket alkalmaznak a tömegfilmekben, a történetekbe is átszűrődött a gyanú, hogy a komputer könnyűszerrel ellenünk fordulhat. Ez a félelem műfajtól függetlenül megfogalmazódott már a nyolcvanas években: a számítógépes rendszer robothadserege elpusztítja az emberiséget (Terminator), a szoftver magába szippantja tervezőjét (Tron), vagy vetélytársává válik egy bimbózó szerelmi kapcsolatban (Komputer-szerelem). Ahogy az elmúlt évtizedekben mindennapjainkon egyre jobban eluralkodtak a digitális interfészek, úgy lehetett újra és újra aktualizálni ezeket az elgondolásokat. Az újabb filmekben az emberek még inkább ki vannak szolgáltatva a komputereknek: a terminátorokat vezénylő számítógép immár minden elektronikus eszközünket egyszerre irányítani képes operációs rendszerként jelenik meg a Terminator: Genisysben (emlékeztetve az egymással szinkronizált kütyük nyugtalanító mindentudására), a játékprogram harminc éve fogva tartja alkotóját (Tron – Örökség), a szerelmes férfi pedig alárendeltként jelenik meg a szoftverrel folytatott románcban, míg végül a mesterséges intelligencia szakít vele (A nő).

A Pixel együgyű meséjében egy földönkívüli faj klasszikus játékok figuráit állítja csatasorba az emberiség ellen, így a katasztrófafilmek természeti csapásai helyett saját digitális teremtményeinktől retteghetünk. Nem kérdés, hogy az emberek kerülnek ki győztesen a harcból, de csak azért, mert a múlt lejárt szavatosságú játékai fordulnak ellenünk: Pac-Mannel és Donkey Konggal simán elbánik néhány arcade-termekben felnőtt csodabogár, akik így a mai harmincas negyvenes nemzedék öntudatát is megerősítik. A bonyolultabb játékok kimaradnak a filmből, így sokkal könnyebb butuska komédiába fordítani a történetet.

Adam Sandler Prosperója csak a kétbites Kalibánokkal képes elbánni – a jelen pixelmonstrumaival szembenézve kénytelen lenne eltörni konzolját.

 

 

PIXEL (Pixels) – amerikai, 2015. Rendezte: Chris Colombus. Írta: Timothy Dowling, Adam Sandler és Tim Herlihy. Kép: Amir Mokri. Szereplők: Adam Sandler (Sam), Michelle Monaghan (Violet), Peter Dinklage (Eddie), Kevin James (Cooper). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: Intercom. Szinkronizált. 106 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 19-20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12376