KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/június
BLOG
• Harmat Eszter: Határ(s)értések 6. Dialëktus Fesztivál
ROBIN HOOD
• Nevelős Zoltán: A hűvös íjász
LIBERTINUS LEGENDÁK
• Kovács Ilona: Szabadság, szerelem Libertinus legendák
• Zsubori Anna: A tudás tisztítótüzében Veszedelmes viszonyok
• Ardai Zoltán: Erósz után szabadon Don Juan-filmek
ROBIN HOOD
• Orosdy Dániel: Fejedelmek, tolvajok, pojácák Robin Hood, a mozihős
KUROSAWA 100
• Géczi Zoltán: Az acéltól a szellemig Kardforgatók Kurosawa árnyékában
SPORTMOZI
• Baski Sándor: Két félidő a moziban Futball és film
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gorácz Anikó: Keleten a helyzet… A román új hullám
TITANIC
• Kolozsi László: Jéghegyek közt egy afrikai Titanic – versenyfilmek
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány Titanic – A tigris éve
• Klág Dávid: A vékony szürke vonal Titanic – A sötét oldal
FESZTIVÁL
• Báron György: Vándorünnep Bari
KÉPMESTEREK
• Kriston László: Fekete-fehér színesben Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
KRITIKA
• Kolozsi László: Rossz lelkek Pejó Róbert: Látogatás
MOZI
• Nevelős Zoltán: Zöld zóna
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem és egyéb bűnök
• Kolozsi László: Zongoramánia
• Vörös Adél: Street Dance 3D
• Parádi Orsolya: Ilyen a formám
• Forgács Nóra Kinga: Padláson
• Szabó Noémi: Az utolsó dal
• Baski Sándor: Anyátlanok
• Sepsi László: Vasember 2
• Varró Attila: Rémálom az Elm utcában
• Kovács Marcell: Ha/Ver
• Vajda Judit: Perzsia hercege
DVD
• Varró Attila: Hajsza
• Géczi Zoltán: Félelem nélkül
• Alföldi Nóra: Az erdei fantom
• Pápai Zsolt: Dillinger
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gyenge Zsolt: Rend, nyelv, boldogság Új román filmek

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A király ágyasa

Turcsányi Sándor

 

Sokat ígérő cím. Kosztümös! Ágyasos! Ma, mikor törvényre törve ülünk moziba. Legkedvesebb emlékünk, a romantika köszönt itt ránk. Perecet rágva Gérard Philipe-re várunk, ki álmodni sem mert szenvedélyeinkért ránt kardot. Szerelem és vér. A megszokássá csontosodott vágyakozás. Most sem bírunk csalódni. Megint a semmi jön szembe, a saját semmink. Ágyas komolyan veszi szerepét, börtöne e mindig hívogató bútordarab. Előbb a férje, majd a király, végül a himlő dönti ágyba. Utóbbit tűri legjobban, viszont ettől kiütéseket kap. De nem csak ágyas, székes (néző) is. Ő a filmtől. E bántóan színes filmtől. Nyugati reklámoktól elszínesült eszünk is megáll. Arany és kék szavakkal sem lehet megfogalmazni a harsányság e cseppet sem diszkrét báját. A fehérnél is halványabb árnyalat blődsége nyer itt érdemeinknek kijáró formát. Kék az ég és zöld a fű, Benetton-zöld. Természetesen valami helyett. S itt nem súlyos, lelket kellemesen bántó dologra gondolok. Pusztán egy jó kis másfél órára. Egy mozira. Helyette álemberek, álruhában hamis-hazug érzelmekkel gyötrődnek megvalósíthatatlan instrukciók csapdájában. A kosztümös film legyen ibuszos, de e vállalkozóivá fejlődött-züllött világunkban a szabadverseny sosem volt horizontokat nyit. Tán bécsi utazási irodák katalógusainak képei produkálhatnak hasonló érzéseket. Rivoléi lagúnákon könnyű csónakok suhannak vívódó hőseinkkel. Akik, ahogy köll, nemcsak vívódnak, vívnak is. A Veszedelmes viszonyok téli betetőző bajvívása őszivé rückvercel. Nem vakító kristályhó, csak hajzsírosító hideg eső. De ugyanúgy tízezer oldalvágás és befejezésként orgyilok. Minek? Hősnő végül megvallja másfél órán keresztül utált királynak, hogy szereti. Majd Torinóból Párizsba utazva irodalmi szalonok fejedelemasszonya lesz. Feledve álármányt, ál-szerelmet, de a néző vajh hova mehet a büdös moziból? Kukutyinba nyilván. Kiüresednek a mozik, meghal a film, s vele mi is. Most mégis inkább azt mondanám, e két mozijegy árán vegyen ki-ki saját ágyasának pár szál virágot, s ne gondoljon e betegágyas(os) délutánra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4244