KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/június
BLOG
• Harmat Eszter: Határ(s)értések 6. Dialëktus Fesztivál
ROBIN HOOD
• Nevelős Zoltán: A hűvös íjász
LIBERTINUS LEGENDÁK
• Kovács Ilona: Szabadság, szerelem Libertinus legendák
• Zsubori Anna: A tudás tisztítótüzében Veszedelmes viszonyok
• Ardai Zoltán: Erósz után szabadon Don Juan-filmek
ROBIN HOOD
• Orosdy Dániel: Fejedelmek, tolvajok, pojácák Robin Hood, a mozihős
KUROSAWA 100
• Géczi Zoltán: Az acéltól a szellemig Kardforgatók Kurosawa árnyékában
SPORTMOZI
• Baski Sándor: Két félidő a moziban Futball és film
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gorácz Anikó: Keleten a helyzet… A román új hullám
TITANIC
• Kolozsi László: Jéghegyek közt egy afrikai Titanic – versenyfilmek
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány Titanic – A tigris éve
• Klág Dávid: A vékony szürke vonal Titanic – A sötét oldal
FESZTIVÁL
• Báron György: Vándorünnep Bari
KÉPMESTEREK
• Kriston László: Fekete-fehér színesben Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
KRITIKA
• Kolozsi László: Rossz lelkek Pejó Róbert: Látogatás
MOZI
• Nevelős Zoltán: Zöld zóna
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem és egyéb bűnök
• Kolozsi László: Zongoramánia
• Vörös Adél: Street Dance 3D
• Parádi Orsolya: Ilyen a formám
• Forgács Nóra Kinga: Padláson
• Szabó Noémi: Az utolsó dal
• Baski Sándor: Anyátlanok
• Sepsi László: Vasember 2
• Varró Attila: Rémálom az Elm utcában
• Kovács Marcell: Ha/Ver
• Vajda Judit: Perzsia hercege
DVD
• Varró Attila: Hajsza
• Géczi Zoltán: Félelem nélkül
• Alföldi Nóra: Az erdei fantom
• Pápai Zsolt: Dillinger
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gyenge Zsolt: Rend, nyelv, boldogság Új román filmek

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kísérleti gyilkosság

Varró Attila

 

A lassan 80. évfordulóját ünneplő chicagói Leopold–Loeb ügy Hitchcock 1952-es Kötele óta úgy évtizedente egyszer előmászik az amerikai filmvilág nagy kollektív tudatalattijából: a csupán intellektuális kihívásból embert ölő két meleg fiatalember megannyi zsánerköntösben bizonyíthatta már halhatatlanságát moralizáló tárgyalótermi drámától (Compulsion) karcos független filmig a New Queer Cinema vonalból (Ájulás). A 2.1-es verzió fő keletkezési oka nyilvánvaló időszerűsége, mivel másfél évvel Dartmouth és Columbine agyontárgyalt tragédiái után a hobbigyilkos ifjak témája feltehetőleg több szörnyülködni vágyó nézőt csábít a mozitermekbe, mint Elvis és a Tizenéves farkasember békés aranykorában. A Hollywoodban főként családi pszichothrillerekre szakosodott Schroeder és kockázatkerülő megbízói azonban a CNN mellett a közelmúlt Sundance-kínálatát is szem előtt tartották a Kísérleti gyilkosság megvalósításakor – sajnos csupán az aktuális trend és a színészválasztás szempontjából.

Bár a történet főhőse első blikkre a Sandra Bullock által felskiccelt neurotikus gyilkossági nyomozó (abból a bourbonivó, lakóhajós típusból), aki patakparton talált női hullájához a helyi középiskolában keres tettest magának, a filmet elsősorban az ezredfordulós Leopold és Loeb hálátlan szerepére felkért friss fiúk jelenléte uralja – és emeli hajszállal a középszerű érdektelenség határa fölé. A tavalyi indie-siker Hitetlen skinhead-fiókáját ügyesen megduplázó Gosling, valamint a Larry Clark kitűnő Bully-jában homlokegyenest ellentétes kölyök-karakterrel bizonyító Pitt összjátéka páros jeleneteikben szinte hibátlan, ezekből azonban a kelleténél kevesebb akad, mivel Sandra és társai unos-untalan betolakodnak a képbe. Igyekezzenek bármilyen keményen a srácok, orkánnal szemben igen nehéz – sematikus karaktereik, miként az egész kiszámítható alaptörténet reménytelenül divatjamúlt. A mai kamaszgyilkosok Nietzschét legfeljebb Conan szájából hallanak, és Rambót imádják Rimbaud helyett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2657