KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/május
KUROSAWA 100
• Lajta Gábor: Filmalkímia Kurosawa, a mozgóképfestő
• Báron György: A vasút kapujában Rashomon-variációk
SKANDINÁV VÉR
• Klág Dávid: A dán døg Nicolas Winding Refn
• Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos Beszélgetés Winding Refn-nel
• Schubert Gusztáv: Svéd para Niels Alden Oplev: A tetovált lány
• Pintér Judit Nóra: Belső pokol Lars von Trier: Antikrisztus
ANIMA-TREND
• Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek A gyurmafilm paradoxonai
• G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság Beszélgetés Jan ©vankmajerrel
• Roboz Gábor: Szörnysimogató Dean DeBlois - Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat
• Zalán Vince: Mentőöv nélkül? Beszélgetés M. Tóth Gézával
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Múltnak mámora Berlin
TELEVÍZÓ
• Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei X-akták; A rejtély
• Schreiber András: Démon képében Női látnokok
• Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, aminek látszanak Lost-kultusz
KÖNYV
• Varga Zoltán: Műfaji képeskönyvek 101 horror film…; 101 sci-fi film…
KRITIKA
• Csillag Márton: Szívükben bomba van Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás
• Vajda Judit: Apáról fiúra Mátyássy Áron: Átok
• Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 Helyzetek és gyakorlatok
MOZI
• Forgács Nóra Kinga:
• Nevelős Zoltán: Revans
• Géczi Zoltán: Brooklyn mélyén
• Baski Sándor: 52-es történet
• Barkóczi Janka: Sivatag virága
• Varró Attila: Tébolyultak
• Vajda Judit: Kínai lány
• Sepsi László: Vinyan – Az elveszett lelkek
• Tüske Zsuzsanna: Kedves John
• Roboz Gábor: Emlékezz rám
• Fekete Tamás: Titánok harca
• Alföldi Nóra: Túl jó nő a csajom
• Gelencsér Gábor: Kígyótojás
• Salamon Tamás: (500) nap nyár
• Varga Zoltán: Pillangó úrfi
• Alföldi Nóra: The Great Buck Howard – Tökéletlen trükk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csendkút

Vajda Judit

Csendkút – magyar, 2007. Rendezte és írta: Pozsgai Zsolt. Kép: Lukács Lóránt. Szereplők: Hayth Zoltán (Gérecz Attila), Kakasy Dóra (Klári), Dörner György (Apa), Iglódi István (Rab), Kautzky Armand (Őr). Gyártó: Borbálafilm. Forgalmazó: Hungarotop. 85 perc.

 

Az 56-os filmek második hullámával érkező, az ötvenedik évfordulót egy évvel lekéső Csendkút alkotója, Pozsgai Zsolt színházrendező úgy gondolhatta, túl sok mű készült már a témában, így valami forradalmian újat akart hozni. Ezért tarthatta jó ötletnek, hogy miközben filmje pereg, a vászon alján, a feliratozáshoz hasonlatosan gépelt sorok tájékoztatnak a főhős, az 56-os forradalom Petőfijeként tisztelt Gérecz Attila költő, sportoló fiktív jegyzőkönyvben leírt sorsáról. A sorok hűen elevenítik fel az ötvenes évek hivatali bikkfanyelvét, időnként azonban oda nem illő mondatok keverednek a szenvtelen leírásba („Ba***a meg, de szép idő van!” – gondolja például az egyik figura). A Csendkút ráadásul mintha egyszerre akarna reális (lásd az események fent ismertetett rekonstruálása) és szürreális lenni (Gérecznek rendszeresen megjelenik édesapja szelleme) – a végeredmény azonban ehelyett valami kifejezetten zavarba ejtő keverék lesz.

A tisztázatlan, kusza alkotói szándékok miatt tehát a film teljesen félresiklik (a valószínűleg a csendkút asszociációját felkelteni hivatott pottyanó hangok is valami egészen mást juttatnak az eszünkbe). A zavart fokozza, hogy a mű időnként zongorazenével kísért némafilmbe vált át, sokszor pedig Gérecz Attila verseit olvassák fel a képsorok aláfestéseként. Egy filmnek azonban meg kell haladnia a Vers mindenkinek érzését: Gérecz verseit a néző maga is el tudja olvasni (a költőnek saját honlapot is létrehoztak tisztelői, és versei több kiadásban is megjelentek). Hasonló okból félresikerült ötlet a már említett fiktív jegyzőkönyv: az eseményeket nem leírni kellett volna, henem ábrázolni.

A Csendkútnak hiteles atmoszférát sem sikerült teremtenie. Olvashattunk róla, hogy a film már a forgatás közben esett el bizonyos támogatásoktól – a pénzhiányt leginkább a látvány sínylette meg: neutrális, jellegtelen lett a környezet, pedig eredeti helyszíneken is forgattak (például a váci fegyházban).

A Mansfeldhez hasonlóan a Csendkút az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának kíván emléket állítani – mozgóképes portréját megrajzolva. Csakhogy a film a Mansfeld helyett inkább egy másik, sokkal kevésbé sikerült 56-os alkotásra, a Liberté ’56-ra emlékeztet. A félresikott Csendkút helyett figyeljünk inkább Pozsgai egy másik ötletére, amely jelenleg is fut a Magyar Televízió műsorán Tűzvonalban címmel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9177