KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/május
KUROSAWA 100
• Lajta Gábor: Filmalkímia Kurosawa, a mozgóképfestő
• Báron György: A vasút kapujában Rashomon-variációk
SKANDINÁV VÉR
• Klág Dávid: A dán døg Nicolas Winding Refn
• Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos Beszélgetés Winding Refn-nel
• Schubert Gusztáv: Svéd para Niels Alden Oplev: A tetovált lány
• Pintér Judit Nóra: Belső pokol Lars von Trier: Antikrisztus
ANIMA-TREND
• Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek A gyurmafilm paradoxonai
• G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság Beszélgetés Jan ©vankmajerrel
• Roboz Gábor: Szörnysimogató Dean DeBlois - Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat
• Zalán Vince: Mentőöv nélkül? Beszélgetés M. Tóth Gézával
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Múltnak mámora Berlin
TELEVÍZÓ
• Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei X-akták; A rejtély
• Schreiber András: Démon képében Női látnokok
• Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, aminek látszanak Lost-kultusz
KÖNYV
• Varga Zoltán: Műfaji képeskönyvek 101 horror film…; 101 sci-fi film…
KRITIKA
• Csillag Márton: Szívükben bomba van Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás
• Vajda Judit: Apáról fiúra Mátyássy Áron: Átok
• Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 Helyzetek és gyakorlatok
MOZI
• Forgács Nóra Kinga:
• Nevelős Zoltán: Revans
• Géczi Zoltán: Brooklyn mélyén
• Baski Sándor: 52-es történet
• Barkóczi Janka: Sivatag virága
• Varró Attila: Tébolyultak
• Vajda Judit: Kínai lány
• Sepsi László: Vinyan – Az elveszett lelkek
• Tüske Zsuzsanna: Kedves John
• Roboz Gábor: Emlékezz rám
• Fekete Tamás: Titánok harca
• Alföldi Nóra: Túl jó nő a csajom
• Gelencsér Gábor: Kígyótojás
• Salamon Tamás: (500) nap nyár
• Varga Zoltán: Pillangó úrfi
• Alföldi Nóra: The Great Buck Howard – Tökéletlen trükk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sötétségben

Géczi Zoltán

In Darkness – amerikai, 2018. Rendezte: Anthony Byrne. Szereplők: Natalie Dormer, Jan Bijvoet, Emily Ratajkowski. Forgalmazó: Universal. 97 perc.

 

A színvonalas tévésorozatok világában (Ripper Street, A néma szemtanú) rutint szerzett Anthony Byrne jegyesével, a hasonló szakmai háttérrel bíró Natalie Dormerrel (Tudorok, Trónok harca) közösen írta harmadik nagyjátékfilmes rendezését, így az 1950-es évek thrillereit idézni hivatott, számos elemében az európai szemlélethez igazított mozi természete minden szempontból szerzőinek mondható. A narratíva kulcsfiguráját adó zenészlány tipikus hitchcocki szőke: vaksága miatt törékenynek és gyengének tűnik, hűvös szépsége mögött súlyos traumákat és rejtélyeket hordoz, amelyeket konok neurózissal leplez. A klasszikus thrillerek expozíciójához híven keveredik erőszakos bűnügybe, de az ártatlan és ártalmatlan naiva álcájának fokozatos lebontását követően egy végletekig eltökélt, cselekvő karakter képe bontakozik ki, s bár az efféle metamorfózis hiteles ábrázolása nem tartozik a könnyed színészi feladatok közé, Natalie Dormer meggyőzően, legfőképpen pedig természetes eleganciával hozza a figurát. Rendezési stílben és kivitelezésében az aranykor noirjai derengenek fel: sok statikus kamera, klasszikus plánok, elegánsan fotózott belső terek, kimunkált világítás, megfontoltan felépített narratíva. Az, hogy a konfliktus mégsem kap valódi súlyt, legfőképpen az antagonista karakterén, a szerb háborús bűnöst megformáló Jan Bijvoet játékán múlik, aki végig úgy tesz, mintha egy Christoph Waltz hasonmásversenyre nevezett volna be, miközben Radic személyiségéből hiányzik az igazi őrület, a szadista pusztítás sötéten izzó vágya, aminek a bűnfilmek kulcsfontosságú kritériumai közé tartozó suspense látja kárát. A lassú történetszövés így nem fejlődik valóban intenzív, érzelmileg is megterhelő konfliktussá, így annak feloldása sem éri el a kívánt hatást – nem követi igazi katarzis.

Anthony Byrne filmje a dramaturgiai és rendezési problémák mellett is jól megírt, míves metafora a mindenkit eltipró terror természetrajzáról és az ártatlanság törékenységéről, ugyanakkor újabb bizonyítéka a régi hipotézisnek, miszerint Hitchcock nélkül igen nehéz, ha ugyan nem lehetetlen Hitchcock-filmet forgatni.

Extrák: Interjúk az alkotókkal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13770