|
|
|
DVDA stanfordi börtönkísérletPápai Zsolt
The Stanford Prison
Experiment – amerikai, 2015. Rendezte: Kyle Patrick Alvarez. Szereplők: Billy
Crudup, Olivia Thirlby, Michael Angarano. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 122 perc.
Az 1971-es híres-hírhedt
stanfordi börtönkísérletben véletlenszerűen kiválasztott, hétköznapi emberekkel
modelleztek fegyházbeli interperszonális viszonyokat, ám hat nap után a programot
le kellett állítani, ugyanis mind az őröknek kiszemelt, mind a foglyoknak
megtett személyek annyira beleélték magukat a szerepükbe – előbbiek elvadultak,
utóbbiak szervilissé lettek –, hogy totális anarchia fenyegetett és életek
kerültek veszélybe. A kísérlet csak egy újabb, immáron tudományos, igazolását
adta, hogy ember embernek farkasa, és bebizonyította, hogy az átlagember
szörnytettekre képes, ha felhatalmazzák rá.
A hideglelős sztori már
a hetvenes években mozgóképes feldolgozást ihletett (Carlo Tuzzi: La gabbia – A ketrec), de a történetet
igazán az ezredfordulón fedezték fel a filmkészítők. Számos televíziós változat
mellett a stanfordi események által inspirált mozifilmek is születtek – egy
kiváló német (Oliver Hirschbiegel: A
kísérlet), majd egy enerváltabb amerikai változat (Paul T. Scheuring: A kísérlet) –, továbbá
dokumentumfilmesek is merítettek belőle (lásd például Errol Morristól az iraki
Abu Ghraib börtönben istenkirálykodó amerikai katonák motivációit kutató Parancsra tettük – Standard Operating
Procedure-t).
Hinnénk, ilyen
előzmények után már csak nagyon jó okkal érdemes a téma újabb
játékfilm-feldolgozásába fogni, és valóban: Kyle Patrick Alvarez mozija éppen a
kudarcával bizonyítja ezt, igaz, apró újítást jelent benne az egész
vállalkozást levezénylő Philip Zimbardo lelkivilágának vizsgálata. Jó ötlet
annak a folyamatnak a bemutatása, ahogy a doktor a kísérlet szervezőjéből annak
résztvevőjévé válik, hiszen tudósi kíváncsiságától hajtva szép lassan az őrök
felettes énjeként kezd működni, és ördögi Cipollaként vesz részt a manipulálásukban
– következésképpen a rabok terrorizálásában. Mindezzel akár újszerű nézőpontot
is biztosíthatna Alvarez direktor, csakhogy nem következetes és nem ás elég mélyre,
Zimbardo lelki tusájának analízisét rendre a börtönterror közhelyparádéjával keveri.
Filmje képi világa is éppen olyan, amilyenre számítani lehet, operatőre, Jas
Shelton hideg neonnal világít, vagy alulexponált képeket használ, sok közelit
vesz, és jobbára kézből dolgozik. Szimpatikus megoldás viszont a produkcióban,
hogy Zimbardót egy nő – az egész film egyetlen női szereplője – döbbenti rá
arra, mit is művel, és rángatja ki tudósi elefántcsonttornyából.
Extrák: Nincsenek.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 9 átlag: 7.33 |
 |
|
|
|
