KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/április
FILMSZEMLE UTÁN
• Gelencsér Gábor: Finomhangolás Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Túlságosan csendes magány Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Széna vagy szalma? Dokumentumfilmek
• Hirsch Tibor: Megváltás, ha ólálkodik Bibliotheque Pascal
APOKALIPSZIS MOST
• Sepsi László: Átokföldjén Válság és poszt-apokalipszis
• Nevelős Zoltán: A vég és a kezdet John Hillcoat: Az út
• Kovács Marcell: Spagetti apokalipszis Olasz Mad Max
BERLINI RETRO
• Ruprech Dániel: Sötét éjjel történt A német film és a film noir
• Schreiber András: Keleti oldal, nyugati oldal Berlin retro
ROHMER
• Bikácsy Gergely: Mosolygó szeminárium Eric Rohmer
EZO TV
• Sipos Júlia: Szellemjárta képernyő Tudomány és ezotéria
• Kemenes Tamás: Szabad-e zsírszalonnát enni fényhez? Ezo TV
• Soós Tamás: A semmittudás egyeteme Tévé és kultúra
• Kolozsi László: Pécsi misztérium Soós Péter: Géniusz, az alkimista
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Valaki ott fenn Shawn Levy: Paul Newman
FESZTIVÁL
• Báron György: A kalifa tornya tövében Dubai
KRITIKA
• Csillag Márton: Három könnyű darab Presszó 10 év, Szélcsend, Szinglik éjszakája
• Gorácz Anikó: Emberkísérlet Almási Réka: Team Building
• Reményi József Tamás: Hárman a padon Makk Károly: Így, ahogy vagytok
• Alföldi Nóra: Showban-rosszban Dömötör Tamás: Czukor show
• Varró Attila: Királyi krokettpálya Tim Burton: Alice Csodaországban
MOZI
• Zalán Márk: Elveszett személyek körzete
• Forgács Nóra Kinga: Itt is, ott is
• Baski Sándor: Agora
• Alföldi Nóra: Minden kút Rómába vezet
• Schreiber András: Vigyázat, ehető!
• Barkóczi Janka: Ajami
• Sepsi László: Kecskebűvölők
• Vajda Judit: Igazából apa
• Varró Attila: Kém a szomszédban
DVD
• Alföldi Nóra: The Rolling Stones – Gimme Shelter
• Baski Sándor: Ahol a vadak várnak
• Pápai Zsolt: Szia, anyu!
• Tosoki Gyula: Az alkonyat harcosa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

COMICS

A szuperhõsös képregények sajátosságai közé tartozik az eredettörténet rendszeres átdolgozása, kiegészítése idõközben megismert elemekkel, idomítása a modern kor igényeihez. Ez ugyan nem mindig szerencsés, hiszen az „új” eredet akár el is szakíthatja a szuperhõst a létrejöttét indokoló körülményektõl, ugyanakkor elkerülhetetlen, különben egy 40-50 évvel ezelõtti háttérsztori könnyen irrelevánssá, nevetségessé válhat.

A mozikban frissen debütáló Zöld Lámpás keletkezését viszonylag keveset birizgáltak eddig (az 1959-ben „teremtett” Hal Jordan 1989-ben kapott elõször nagyobb frissítést Keith Giffentõl és társaitól – igaz, több más szereplõ is viselte a Zöld Lámpás nevet, amit helyszûke miatt nem fogunk részletezni), úgyhogy tulajdonképpen szavunk sem lehet, hogy 2007 végén a sorozat új írója, Geoff Johns nekilátott egy újabb átszabásnak. Sõt nem is érte be ennyivel: egy megaeposznak (vagy talán pontosabb, ha úgy mondjuk: több, egymáshoz szorosan kapcsolódó, közepes méretû ciklusnak) fektette le az alapjait, évekre meghatározva nem csak a Green Lantern-címcsaládot, hanem szinte az egész DC-univerzumot.

A magyar olvasót aligha zavarják a korábbi verziókhoz képest bevezetett módosítások, és kényelmesen átadhatja magát egy színpompás, látványos, modern hangvételû akcióképregénynek. Aki szereti az ilyesmit, drukkoljon a sikerének, hátha további részeket is megismerhetünk magyarul.

Zöld Lámpás: A kezdet titka. Színes, puhafedeles, 176 oldal. Kiadó: Cartaphilus.

BD

A magyar Asterix-kiadás elérkezett a sorozat igazi klasszikusaihoz. Az eredetileg 1963-ban és 1964-ben készült Asterix, a gladiátor, Asterix galliai körutazása és Asterix és Kleopátra kötetbeli megjelenésekor érte el az elsõ nagyságrendi ugrást, a 100 ezres példányszámot. Amikor aztán 1965-ben az elsõ francia mûhold az Asterix nevet kapta és az országos sajtó is elkezdett az Asterix-jelenségrõl cikkezni, bekövetkezett a második nagyságrendi ugrás: az egy milliós példányszámot késõbb már „csak” a duplájára, triplájára lehetett emelni. René Goscinny író ezekben a kötetekben kezd igazán kibontakozni: rendesen belelendül az anakronizmusok halmozásába, kibontakoztatja Julius Caesar (fiktíven) félelmetes-mulatságos egyéniségét, mindössze pár képbõl álló rövid jelenetekben teremt emlékezetes karaktereket és megalapozza a visszatérõ poénokat, gondolunk itt elsõsorban a mindhárom epizódban felbukkanó kalózokra. És ne feledkezzünk meg az egészen sajátosan visszafogott módon bevezetett harmadik fõszereplõrõl, Idefixrõl, aki az ötödik részben szinte észrevétlenül csatlakozik hõseinkhez. Ha szabad ilyet mondani: mindhárom rész kötelezõ darab egy valamirevaló képregénygyûjteményben.

Asterix 4: Asterix, a gladiátor. Asterix 5: Asterix galliai körutazása. Asterix 6: Asterix és Kleopátra. Színes, puhafedeles, kötetenként 44 oldal. Kiadó: Egmont.

MANGA

A manga gyors hazai térhódításának következtében megjelentek szûkebb réteget megcélzó zsánerek is, egyes vélemények szerint a manga „vadhajtásai”. Az ítélet kissé sommás, bár tény, hogy a yaoi, más néven shounen-ai vagy boys’ love mûfajnak nyugati megfelelõjét nem nagyon találni, így az európai nagyközönség számára kissé nehezen érthetõ ezeknek a köteteknek a sikere. Különösen, ha tudjuk, hogy a plátói fiúbarátságtól a melegpornóig terjedõ skálát felölelõ történetek olvasói szinte kizárólag fiatal lányok. A nálunk eddig megjelent címek többnyire antológiák, rövid képregények gyûjteményei – és inkább a romantikus vonalat képviselik.

Yaoi mangák magyarul: Magányos csillag, Bukottak holdja, Vázlatok, A tiltott szerelem szigete. Fekete-fehér, puhafedeles, egyenként 200 oldal körüli kötetek. Kiadó: Fumax.

HAZAI

Papp Imre történelmet írt: õ az elsõ magyar képregényalkotó, aki megjelentetett egy teljes, amerikai stílusú minisorozatot. A közel 100 oldalas mû még nem nevezhetõ remeknek, de számos erényt mondhat magáénak. A legfontosabb, hogy kialakított magának egy következetesen végigvitt stílust. Ezt akkor is érdemes kiemelni, ha sokaknak Mignola-utánérzései lehetnek – le sem tagadhatná a szerzõ, hogy kedvencei közé tartozik a Hellboy alkotója. Egységesnek mondható a történetvezetés is, bár volna mit csiszolni rajta, hisz egyelõre gyakran érzi úgy a beavatatlan olvasó, hogy elmegy pár poén mellett, amelyet csak az íróval azonos zsánerhatásokban részesültek érthetnek igazán. De a lényeg, hogy vannak karakterek, van stílus, van történet, van mire építeni. Szerzõi kiadásról lévén szó, beszerzéséhez némi utánjárásra van szükség (képregényboltok, rendezvények).

Deveraux: A hazavezetõ út 1-4. Fekete-fehér, irkafûzött, szerzõi kiadás.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10766