KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/március
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tiszta Amerika Magyar filmipar
• Kolozsi László: Magyar kopó Hazai bűnfilmek
• Schreiber András: Pótkávé Bűnügyi tévémagazinok
EDGAR ALLAN POE
• Géczi Zoltán: Míg e rejtélyt meglesem Edgar Allan Poe
• Janisch Attila: Az inga alatt A filmszerűtlen Poe
ALVILÁGI AMERIKA
• Roboz Gábor: A bánatos krónikás Dennis Lehane
EDGAR ALLAN POE
• Kovács Marcell: Többször használatos rémálmok Poe és Corman
KAMASZMOZI
• Varró Attila: A változás kora Farkasember-filmek
• Vajda Judit: Grimm és az idegenek Nem félek a farkastól
• Jankovics Márton: A korona súlya Kamaszkirálynők
• Forgács Nóra Kinga: Nem leányálom Andrea Arnold: Akvárium; Lone Scherfig: Egy lányról
OLIVEIRA 101
• Forgách András: Az öregkor diszkrét bája Manoel de Oliveira
ÉSZAK-KOREA
• Teszár Dávid: Remetediktatúra Dokumentumfilmek Észak-Koreáról
• Csoma Mózes: Pulgaszari Sin Szang Ok megpróbáltatásai
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Cigányút
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Filmsziget BBS 50
• Grunwalsky Ferenc: A Sáncban
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Szigorúan nyilvános Rejtett kamerás műsorok
• Baski Sándor: Csak egy kattintás A filmelőzetesek története 3.
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Körkörös történelem Oda az igazság
• Bori Erzsébet: Vendégjáték Erdélyben Peter Strickland: Varga Katalin
• Gorácz Anikó: Háromszög franciaágyra Májusi zápor
MOZI
• Vincze Teréz: Éhség
• Schreiber András: Kilenc
• Baski Sándor: A sötétség határán
• Fekete Tamás: Mindenki megvan
• Varró Attila: Komfortos mennyország
• Kovács Marcell: Éli könyve
• Sepsi László: Légió
• Teszár Dávid: Milarepa
• Tüske Zsuzsanna: Testvérek
• Parádi Orsolya: Coco Chanel és Igor Sztravinszkij
• Vajda Judit: Fekete villám
• Alföldi Nóra: 9
DVD
• Ádám Péter: Truffaut-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: A vonat
• Alföldi Nóra: Náci zombik
• Tosoki Gyula: Idegenek Velencében

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Aleksander Jackiewicz

Ábrán

 

Aleksander Jackiewicz-csel olyan embert vesztett el a lengyel filmélet, akinek munkássága nélkül hazájában ma aligha beszélhetnének elméletileg igényes, magas színvonalú kritikáról. Több évtizedes pályafutása alatt elsősorban ő vetette meg ennek a sokáig képlékeny műfajnak az elméleti alapjait.

Az 1915-ben született Jackiewicz művészettörténésznek, illetve irodalmárnak készült, s csak fokozatosan, harmincéves életkora táján kanyarodott el a film felé. Filmtörténetet és -elméletet adott elő a łódzi főiskolán – ahol mások mellett Andrzej Wajda is tanítványai közé tartozott –, majd Varsóban. A két főiskolán kívül „civilek” közé, mindenhová, ahová hívták, ellátogatott. Gyakran beszélt papír nélkül, teljesen szabadon, s ezzel a lebilincselő képességével – csakúgy, mint vonzó, reneszánsz egyéniségével – nemcsak a szakmabelieket és a megszállott mozirajongókat, hanem egészen más érdeklődésű és foglalkozású embereket is maga köré gyűjtött. Óráin, előadásain mindig hangsúlyozta, hogy a film művészet és tömegkultúra egyszerre.

Az ötvenes – hatvanas évek fordulóján a Film című hetilap főszerkesztője lett, minek köszönhetően a lap virágkorát élte át ebben az időszakban. Itt, ebben a szerkesztőségi műhelyben forrta ki magát éles viták és véleményütköztetések közepette a lengyel filmkritika.

Az 1959. évi cannes-i fesztiválról hazatérve a világon is az elsők között fedezte fel a francia új hullám értékeit, az egyetemes filmművészetet megújító törekvéseit. Élete végéig kutatta az irodalom és a film kapcsolatát. Már első, Gorkij és a film című tanulmánya témájául is ezt választotta, hogy utóbb A film mint a huszadik század regénye, valamint Az irodalom és a film veszedelmes viszonyai című műveiben kristályosítsa ki fejtegetéseit.

Halálával a lengyel filmelmélet- és kritikaírás hőskorszaka zárult le.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4941