KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/március
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tiszta Amerika Magyar filmipar
• Kolozsi László: Magyar kopó Hazai bűnfilmek
• Schreiber András: Pótkávé Bűnügyi tévémagazinok
EDGAR ALLAN POE
• Géczi Zoltán: Míg e rejtélyt meglesem Edgar Allan Poe
• Janisch Attila: Az inga alatt A filmszerűtlen Poe
ALVILÁGI AMERIKA
• Roboz Gábor: A bánatos krónikás Dennis Lehane
EDGAR ALLAN POE
• Kovács Marcell: Többször használatos rémálmok Poe és Corman
KAMASZMOZI
• Varró Attila: A változás kora Farkasember-filmek
• Vajda Judit: Grimm és az idegenek Nem félek a farkastól
• Jankovics Márton: A korona súlya Kamaszkirálynők
• Forgács Nóra Kinga: Nem leányálom Andrea Arnold: Akvárium; Lone Scherfig: Egy lányról
OLIVEIRA 101
• Forgách András: Az öregkor diszkrét bája Manoel de Oliveira
ÉSZAK-KOREA
• Teszár Dávid: Remetediktatúra Dokumentumfilmek Észak-Koreáról
• Csoma Mózes: Pulgaszari Sin Szang Ok megpróbáltatásai
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Cigányút
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Filmsziget BBS 50
• Grunwalsky Ferenc: A Sáncban
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Szigorúan nyilvános Rejtett kamerás műsorok
• Baski Sándor: Csak egy kattintás A filmelőzetesek története 3.
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Körkörös történelem Oda az igazság
• Bori Erzsébet: Vendégjáték Erdélyben Peter Strickland: Varga Katalin
• Gorácz Anikó: Háromszög franciaágyra Májusi zápor
MOZI
• Vincze Teréz: Éhség
• Schreiber András: Kilenc
• Baski Sándor: A sötétség határán
• Fekete Tamás: Mindenki megvan
• Varró Attila: Komfortos mennyország
• Kovács Marcell: Éli könyve
• Sepsi László: Légió
• Teszár Dávid: Milarepa
• Tüske Zsuzsanna: Testvérek
• Parádi Orsolya: Coco Chanel és Igor Sztravinszkij
• Vajda Judit: Fekete villám
• Alföldi Nóra: 9
DVD
• Ádám Péter: Truffaut-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: A vonat
• Alföldi Nóra: Náci zombik
• Tosoki Gyula: Idegenek Velencében

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Veszett vad

Csillag Márton

 

William Friedkin, az Az ördögűző és a Francia kapcsolat rendezője vékonyka fába vágta nagy és recés vadásztőrét, amikor elkészítette a Veszett vad című filmet, amelyben egy szentimentális erdei gyilkos és egykori kiképzője – aki mellesleg az FBI kedvenc nyomolvasója – üti, veri és szabdalja egymást. Friedkin mindig kedvelte a csavarmentes, szigorúan lineáris cselekményvezetést, ahol a főhős azért ül autóba, hogy az egyik akciójelenet helyszínéről eljusson a másikéra – miközben a KRESZ-könyv a kesztyűtartó mélyén pihen. A Veszett vad forgatókönyve hasonló felfogásban született, kiegészülve egy kis Szökevény-utánérzéssel, és feldobva a nagyvárosi természetbúvárok néhány hasznos tanácsával. Aaron Hallam (Benicio Del Toro), az amerikai hadsereg különleges egységének katonája, Koszovóban testközelből tapasztalja meg a népirtás diszkrét báját, és bár fizikai adottságai kiválóak, pszichikailag már régen felmondta a szolgálatot: a kegyetlen bevetések hatására állatvédő gyilkoló-gép lett belőle. Amikor hazatérve beveszi magát egy oregoni erdőbe, és vadásztőrével szarvasvadászokat kaszabol le, az FBI rögtön L.T. Bonhamért (Tommy Lee Jones), Hallam egykori kiképzőjéért küld, akinek szintén elege van már az erőszakból. A Veszett vad két, erőszaktól elpártolt túlélő- és gyilokgép erdőkön, mezőkön és Portland zsúfolt belvárosán átívelő hajszáját meséli el, flashbackekkel, fegyverműves gyorstanfolyammal, autósütközésekkel, és sok-sok szúrt sebbel tarkítva. Friedkin a sötét és zavaros háttértörténet és a szereplők lelkivilágának árnyalása helyett a közelharcra helyezi a hangsúlyt, és ezzel – a New York bandáihoz hasonlóan – a véres pengék és feszülő arcizmok birodalmában találja meg Amerika lényegét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2349