KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/március
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tiszta Amerika Magyar filmipar
• Kolozsi László: Magyar kopó Hazai bűnfilmek
• Schreiber András: Pótkávé Bűnügyi tévémagazinok
EDGAR ALLAN POE
• Géczi Zoltán: Míg e rejtélyt meglesem Edgar Allan Poe
• Janisch Attila: Az inga alatt A filmszerűtlen Poe
ALVILÁGI AMERIKA
• Roboz Gábor: A bánatos krónikás Dennis Lehane
EDGAR ALLAN POE
• Kovács Marcell: Többször használatos rémálmok Poe és Corman
KAMASZMOZI
• Varró Attila: A változás kora Farkasember-filmek
• Vajda Judit: Grimm és az idegenek Nem félek a farkastól
• Jankovics Márton: A korona súlya Kamaszkirálynők
• Forgács Nóra Kinga: Nem leányálom Andrea Arnold: Akvárium; Lone Scherfig: Egy lányról
OLIVEIRA 101
• Forgách András: Az öregkor diszkrét bája Manoel de Oliveira
ÉSZAK-KOREA
• Teszár Dávid: Remetediktatúra Dokumentumfilmek Észak-Koreáról
• Csoma Mózes: Pulgaszari Sin Szang Ok megpróbáltatásai
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Cigányút
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Filmsziget BBS 50
• Grunwalsky Ferenc: A Sáncban
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Szigorúan nyilvános Rejtett kamerás műsorok
• Baski Sándor: Csak egy kattintás A filmelőzetesek története 3.
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Körkörös történelem Oda az igazság
• Bori Erzsébet: Vendégjáték Erdélyben Peter Strickland: Varga Katalin
• Gorácz Anikó: Háromszög franciaágyra Májusi zápor
MOZI
• Vincze Teréz: Éhség
• Schreiber András: Kilenc
• Baski Sándor: A sötétség határán
• Fekete Tamás: Mindenki megvan
• Varró Attila: Komfortos mennyország
• Kovács Marcell: Éli könyve
• Sepsi László: Légió
• Teszár Dávid: Milarepa
• Tüske Zsuzsanna: Testvérek
• Parádi Orsolya: Coco Chanel és Igor Sztravinszkij
• Vajda Judit: Fekete villám
• Alföldi Nóra: 9
DVD
• Ádám Péter: Truffaut-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: A vonat
• Alföldi Nóra: Náci zombik
• Tosoki Gyula: Idegenek Velencében

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sötétség leple

Pápai Zsolt

 

A horror-műfaj évtizede kezdődött sokadvirágzása a sikerültebb filmek mellett érthetően tömegével termeli ki a fércműveket is, amiket a közönség borzongás iránti megnövekedett étvágya gyakran egészen a multiplexekig terel. A sötétség leple is ide, a zsáner hervadtabb darabjai közé tartozik. A sztori az 1800-as évek elején kezdődik, amikor Darkness Falls városában meggyanúsítanak egy magányos öregasszonyt azzal, hogy megölt két gyermeket. Nemsokára felakasztják az ártatlan nőt, mire ő bosszút esküszik, és rendszeresen visszatér a túlvilágról, hogy szörnyű merényletekre vetemedjék. Ám végül – immár napjainkban járunk – emberére talál.

Ha a nyitóképpel máris egyértelművé lett silány színvonal szülte sokkon átesett a néző, hozzáláthat a megidézett mítoszok felkutatásához, amelyekből akad bőven, bújtatottan és meglehetőst primitív formában egyebek között előkerül például Perszeusz esete a Gorgókkal vagy Lót feleségének története. Más, akár szellemi, akár pszichés izgalmat azonban nem tartogat az opusz. Színészeihez és stábjának néhány tagjához hasonlóan Jonathan Liebesman rendező is e mozival debütált, nem csoda hát, hogy műve szaglik az amatőrizmustól – legyen a látvány helyenként mégoly professzionálisan kivitelezett is. A produkció legfőbb tétje Liebesman számára az, hogy miképpen verekedje át magát a Psycho-, Halloween- és Sikoly-allúziók erdején, erőfeszítéseinek kudarca azonban könnyűszerrel előre megjósolható, így izgulni sem lehet rajta. A híg transzcendentális körítés, a színészvezetés jellegtelensége vagy a cselekmény közhelyparádéja viszont valóban félelmetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2346