KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/március
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tiszta Amerika Magyar filmipar
• Kolozsi László: Magyar kopó Hazai bűnfilmek
• Schreiber András: Pótkávé Bűnügyi tévémagazinok
EDGAR ALLAN POE
• Géczi Zoltán: Míg e rejtélyt meglesem Edgar Allan Poe
• Janisch Attila: Az inga alatt A filmszerűtlen Poe
ALVILÁGI AMERIKA
• Roboz Gábor: A bánatos krónikás Dennis Lehane
EDGAR ALLAN POE
• Kovács Marcell: Többször használatos rémálmok Poe és Corman
KAMASZMOZI
• Varró Attila: A változás kora Farkasember-filmek
• Vajda Judit: Grimm és az idegenek Nem félek a farkastól
• Jankovics Márton: A korona súlya Kamaszkirálynők
• Forgács Nóra Kinga: Nem leányálom Andrea Arnold: Akvárium; Lone Scherfig: Egy lányról
OLIVEIRA 101
• Forgách András: Az öregkor diszkrét bája Manoel de Oliveira
ÉSZAK-KOREA
• Teszár Dávid: Remetediktatúra Dokumentumfilmek Észak-Koreáról
• Csoma Mózes: Pulgaszari Sin Szang Ok megpróbáltatásai
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Cigányút
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Filmsziget BBS 50
• Grunwalsky Ferenc: A Sáncban
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Szigorúan nyilvános Rejtett kamerás műsorok
• Baski Sándor: Csak egy kattintás A filmelőzetesek története 3.
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Körkörös történelem Oda az igazság
• Bori Erzsébet: Vendégjáték Erdélyben Peter Strickland: Varga Katalin
• Gorácz Anikó: Háromszög franciaágyra Májusi zápor
MOZI
• Vincze Teréz: Éhség
• Schreiber András: Kilenc
• Baski Sándor: A sötétség határán
• Fekete Tamás: Mindenki megvan
• Varró Attila: Komfortos mennyország
• Kovács Marcell: Éli könyve
• Sepsi László: Légió
• Teszár Dávid: Milarepa
• Tüske Zsuzsanna: Testvérek
• Parádi Orsolya: Coco Chanel és Igor Sztravinszkij
• Vajda Judit: Fekete villám
• Alföldi Nóra: 9
DVD
• Ádám Péter: Truffaut-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: A vonat
• Alföldi Nóra: Náci zombik
• Tosoki Gyula: Idegenek Velencében

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Ázsia idézőjelben

Strausz László

A Kill Bill filmes utalásaival évekre elegendő munkát ad a Tarantino-filológusoknak.

 

Tarantino rengeteg tartalmi és stiláris lábjegyzetet helyezett el a Kill Billben. Egyik legszembeötlőbb húzása Sonny Chibának, a hongkongi verekedős filmek veterán sztárjának a szerepeltetése. Chiba mintegy száz harcművészeti film főszereplője volt a hetvenes években Hong Kongban, Japánban és Amerikában. Uma Thurman filmbeli karaktere, a Menyasszony figurája az 1973-as Lady Snowbloodra megy vissza. Ebben a filmben a börtönben született Yuki anyja, Sayo sérelmeit bosszulja meg, amikor a végrendelete szerint meggyilkolja a szenvedéseiért felelős három embert. Ugyanez a toposz számos más filmben felbukkan, például az 1993-as Fehérhajú menyasszonyban. Cho Yi-hang, a címszereplő és a társa, Ni-chang a Wu Tang klán férfitagjain tölti ki bosszúját. Női kung fu-harcosokból álló bandájának tagjai, akik kivétel nélkül hímsoviniszta gengszterek áldozatai, szemrebbenés nélkül kaszabolnak le minden férfit, aki útjukba áll.

A konkrét hivatkozásokon túl a rendező számos filmtörténeti tiszteletkört fut a kung fu és a wuxia műfaja előtt is. Raymond Chaw, aki a néhai Shaw Brothers producere volt, a hetvenes évek elején alapítja meg a Golden Harvest stúdiót. A Golden fő profilját a harcművészeti filmek jelentették, és a hetvenes évek második nagy kung fu- és wuxia-hulláma nagyrészt innen került ki. Tarantino a Kill Bill elején a Shaw- és a Golden-logóval tiszteleg a mesterek előtt. A stúdió korai sikerei közé tartoznak Bruce Lee első filmjei. Lee a hatvanas években már szerepelt egy amerikai minisorozatban, a Zöld darázsban, majd miután nem kapta meg az ABC tévétársaság Kung fu című sorozatának főszerepét, filmezni kezdett, nem kis sikerrel. Azt, hogy a Kill Bill mennyire ironikusan kezeli a műfaj történetét, az is mutatja, hogy Lee helyett 1970-ben az a David Carradine kapja az ABC-sorozat főszerepét, aki Tarantino hibridjének főgonoszát, Billt is alakítja, bő harminc évvel később. Uma Thurman filmbeli sárga ruhája Lee-rekvizítum: Bruce Lee az 1978-as Halálos játszmában ugyanilyet visel.

A western és a kung fu-filmek közötti többszintű kapcsolatot Tarantino számos hivatkozással bonyolítja. Nem véletlen, hogy a Kill Bill Sergio Leone munkáit idézi meg – nem csak a Morricone-zene felhasználásával vagy a film karaktereinek westernszerű megformálásával. Az 1968-as klasszikus Volt egyszer egy vadnyugat 1990-ben Tsui Harkot, a hongkongi mestert ihlette meg, aki útjára indítja a Volt egyszer egy Kína-sorozatot. Hark a Leone-filmet feje tetejére állítja, így lesz a lassú tempójú westernklasszikusból hipersebességű verekedős saga. 1997-ben készül el a sorozat utolsó darabja Volt egyszer egy Kína és Amerika címmel. Ebben a vadnyugaton játszódó filmben három kínai barát Amerikában élő társát látogatja meg. Igazi műfajparódiához hűen a végső csata forgatagában a cowboyok elképesztő kung fu-vagdalkozásba kezdenek. Tarantino a Kill Bill-ben Hark beállításait kopírozza a Leone-film Morricone-dallamaira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 21. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2014