KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/január
AMERIKA HÁBORÚI
• Kolozsi László: Megszállottak Amerika háborúi
• Barotányi Zoltán: Véres emlékek Az iraki konfliktus dokumentumfilmen
• Barkóczi Janka: A másik élete Izraeli-arab háborúk
BRET EASTON ELLIS
• Hungler Tímea: Nárcisz és Psycho Ellis Csodaországban
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: A szorongás jegyében Henri-George Clouzot és a film noir
• Ádám Péter: A pokol bugyraiban
• Sepsi László: Véresen tálalva Új francia horrorfilmek
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Mérföldnyi festett sötétség Rembrandt és Greenaway
KEN LOACH
• Gyenge Zsolt: Ha egyet láttál, mindet láttad? Ken Loach
• Takács Ferenc: Egy szelíd szabadságharcos Szabad világ, Barátom Eric
TELEVÍZÓ
• Orosdy Dániel: Kistelepesek Szomszédok
NETMOZI
• Baski Sándor: Hamarosan a mozikban A filmelőzetesek története 2.
• Hirsch Tibor: Szecskázz! You Tube-mozi
KÖNYV
• Parragh Ádám: Ömlesztett vércsoportosítás Vajdovich Györgyi – Varga Zoltán: A vámpírfilm alakváltozatai
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Kötél általi bizonyítás Sopsits Árpád: A hetedik kör
• Csáki Judit: Nincs kegyelem A Nibelung-lakópark
• Tüske Zsuzsanna: Drámába zárva Halálkeringő
• Nevelős Zoltán: A tükör túloldalán Doctor Parnassus és a képzelet birodalma
MOZI
• Varró Attila: A doboz
• Baski Sándor: Woodstock a kertemben
• Kovács Marcell: Hold
• Schreiber András: California Dreamin’
• Tüske Zsuzsanna: Továbbállók
• Roboz Gábor: 51-es bolygó
• Forgács Nóra Kinga: Legmelegebb nap
• Vajda Judit: Karácsonyi történet
• Parádi Orsolya: Sárkányvadászok
• Sepsi László: Pokoli édenkert
• Szabó Noémi: Derült égből szerelem
DVD
• Alföldi Nóra: Elit halálosztók
• Pápai Zsolt: Andrzej Wajda háborús trilógiája
• Kovács Marcell: Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét!
• Nagy V. Gergő: Alkonytájt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szextétika

Kelecsényi László: Filmszextétika

Szex a vásznon

Veress József

Filmszerelmi ábécé kezdőknek és haladóknak.


Woody Allen szerint két dolog fontos az életben. Az egyik a szex, a másik meg egyáltalán nem lényeges. Kelecsényi László, a Filmszextétika szerzője e paradox tételt elfogadva könyvében mindarról szól, ami a filmes erotika témakörében fontos és kevésbé lényeges. A szűkített optika (a kötet stílusosan karcsú, akár egy vonzó női derék) kizárta az enciklopedikus teljességet, az összeállítás természetesen szubjektív, ugyanakkor rendkívül sokoldalú és változatos, a vizsgált jelenségek összefüggéseit és hátterét alaposan feltáró, elegáns tanulmány. Műfaji címkével nehéz lenne jellemezni, mivel igazi értéke rokonszenves eklekticizmusában rejlik. Az értekezés már-már tudományos hitelét klasszikus gondolkodóktól kölcsönzött frappáns idézetek szavatolják, a mozi-illusztráció impozánsan gazdag, a fejtegetések stílusa pedig rendkívül szellemes. Mindazonáltal a könyv egyáltalán nem kompiláció, hanem igényes esszéfüzér: filmszerelmi ábécé, melyben a különböző korok és divatok, erkölcsök és felfogások tükrébe pillanthatunk.

Néhány címszó: a szexuális forradalom és szerelmi szabadságharc ideológiája, kalandok az érzékek birodalmában, monogámia és vidéke, a vágyak titkos tárgyai, tabudöntögetések, ízlésficamok, politika és lepedő, szűzies szemérem és mély torok, pornográfia és prostitúció – a felsorolást hosszasan lehetne folytatni. A fogalmi magyarázatok meggyőzőek, amin aligha csodálkozhatunk, hiszen többek között Augustinus, Simone de Beauvoir, Diderot, Fourier, Kierkegaard, Ortega, Rousseau és más tekintélyek szólnak hozzánk a lapokon – nem beszélve a hazai szellemi élet kiválóságairól. A test szavainak bemutatása mellett talán csak a vonzás és taszítás köznapi frazeológiájának leltára lehetne bővebb – annak bemutatása, milyen út vezetett a szemérmes szalonnyelvtől a durva vulgarizmusokig, bár a folyamatra számos utalás történik. A végső konklúzióval, miszerint az egyenlőtlen szabadság, pontosabban szabadosság korában élünk, természetesen egyetértünk. Jogos az aggodalom: „Ki viszi át a szerelmet? – kérdezte egy magyar költő a 20. század második felében. Attól tartok, ma már nincs is mit átvinni. Vagy mégsem?” Az utolsó lapon, a záró-passzusban nem kevesebb, mint tizenegy kérdőjel szerepel, ami egyértelműen azt jelzi, hogy Kelecsényi tartózkodik a kinyilatkoztatástól, helyette meditációra hív fel, kétségeit nem szégyelli, bátran bevallja.

A cinéfilek hálásak lehetnek az emlékezetes jelenetek gyakran ironikus felelevenítéséért. Mivel Kelecsényinek kisujjában van a filmtörténet, ontja magából az érdekes példákat. Klasszikusokat épp úgy említ, mint újkori szenzációkat. Sikeres és kevésbé ismert darabokat egyaránt. Mielőtt kezembe vettem a kiadványt, gonoszkodó ötlettel, tesztként felírtam húsz címet: vajon említés esik-e róluk? Nos, egy kivételével mindegyik szerepel (a kakukktojás – ha már megemlítettem – a Gilda, de hát kinek a papné, kinek a lánya). Nem hiányozhat a panorámából kis világunk sem, jóllehet mi kissé megkésve ráztuk le a tiltás, a prüdéria, a szűkkeblűség (nem anatómiai értelemben!) bilincseit. A Megszállottak (Makk Károly, 1961) fogadtatásáról szólva K.L. szokásához híven szelíden megsuhogtatja kritikusi pálcáját, amikor kétségbe vonja a férfi főhősök intim kapcsolatára vonatkozó feltételezést. Igaza van – amiként akkor is, amikor az Emanuelle-t és bájos néhai megszemélyesítőjét fejtegetései hátsó traktusába űzi. Fapados tanulság: korántsem minden vérforraló, ami meztelen.

A Filmszextétika – a játék a címmel is dicséretet érdemel – kellemes olvasmány, okos kalauz. Noha sokadik hozzászólás az örök és megunhatatlan témához, tartózkodik a közhelyszerű ismétlésektől, nem reked meg a felszínen, találóan kapcsolja össze az elméletet a gyakorlattal. Korszerű szempontokat kínál az ínycsiklandozó játékhoz, melyet általában ketten (néha hárman, máskor még többen) játszanak s az égvilágon szinte mindenki gyakorol, sőt szakértőként magyaráz. Megtudhatjuk belőle, mit ér a szex, ha mozgóképek formájában kúszik az életünkbe.

 

Scolar, 2014       


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 36-36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11701