KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/december
DARWIN RÉMÁLMAI
• Beregi Tamás: Majomkönny és spóratánc Darwin rémálmai
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: A svájci óra érdekel Beszélgetés Makk Károllyal
DARWIN RÉMÁLMAI
• Varró Attila: A műfajok eredete Kulturális evolúció
VIKING VÉR
• Kolozsi László: Hideg vér Skandináv bűnfilmek
• Sepsi László: Viking brigantyk Max Manus
• Gorácz Anikó: Izland noir Beszélgetés Baltasar Kormákurral
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A közelképek koszorús költője Balázs Béla
• N. N.: Balázs Béla (1884 - 1949)
• Gelencsér Gábor: A kíséréstől a kísérletezésig A Balázs Béla Stúdió ötven éve
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Alkonyi őrjárat Velence
DARWIN RÉMÁLMAI
• Győrffy Iván: Lebecsült rokonok Darwin a moziban
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. rész
• Szíjártó Imre: Oda is vissza Cseh/szlovák emigránsok
KRITIKA
• Schreiber András: Szerelemrulett Orosz Dénes: Poligamy
• Tüske Zsuzsanna: Csendes terror Szobafogság
• Baski Sándor: Szabad a gazda Az irányítás határai
• Gyenge Zsolt: Madarat tolláról Jacques Audiard: A próféta
KÖNYV
• Novotny Katalin: Alapiskola Mozgóképelemzés
MOZI
• Vajda Judit: A tejesember
• Pápai Zsolt: Az informátor!
• Baski Sándor: Törvénytisztelő polgár
• Schreiber András: O’Horten
• Roboz Gábor: Tiszta napfény
• Varró Attila: Fame
• Teszár Dávid: Astro Boy
• Géczi Zoltán: Paranormal Activity
• Sepsi László: Zombieland
• Csillag Márton: Szuperbojz
DVD
• Pápai Zsolt: A legbátrabb város
• Gelencsér Gábor: Janisch Attila filmjei
• Sepsi László: Pirx kalandjai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tomb Raider

Baski Sándor

Tomb Raider – amerikai, 2018. Rendezte: Roar Uthaug. Írta: Geneva Robertson-Dworet és Alastair Siddons. Kép: George Richmond. Zene: Tom Holkenborg. Szereplők: Alicia Vikander (Lara Croft), Walton Goggins (Vogel), Daniel Wu (Lu), Kristin Scott Thomas (Ana), Dominic West (Richard). Gyártó: MGM / Warner Brothers. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 118 perc.

 

A hollywoodi közhangulat és a filmes trendek változásainak regisztrálásához aligha kínálkozik tökéletesebb alkalom egy játékadaptáció felújításánál. Minden idők egyik legnépszerűbb kalandjáték-karaktere, a popkulturális ikonná lett Lara Croft 2001-ben költözött át először a filmvászonra, magával hozva fegyvertárának két legfontosabb kellékét, a forrónadrágot és a dupla d-kosaras melltartót. Tizenhét évvel később már szó sem lehet róla, hogy az Angelina Jolie-t váltó, nála jóval filigránabb alkatú Alicia Vikander kizárólag a testi adottságaival próbálja meg elvarázsolni a célközönséget. Az ő Larája illedelmesen felöltözve futja, mássza és ugrálja végig a játékidő nagy részét, ráadásképpen nem is luxuskastélyokban üti el a két egzotikus bevetés közti időt, hanem Észak-Londonban biciklifutárkodik, sőt még a küzdősportokban sem verhetetlen.

Az új Tomb Raider kétségkívül földközelibb elődjeinél, műfajrevízióról azonban szó sincs. Croftot már a reboot alapjául szolgáló 2013-as játékban is szolidabbra dizájnolták, de ott egy komplett expedíció keretében, társakkal együtt jut el a távoli Yamatai szigetére. A filmverzióban a dramaturgiailag egyszerűbb, de praktikusabb megoldást választják, Lara a játékidő nagyrészében egyedül száll szembe a konkurens sírrablókkal, ami tökéletes alkalmat kínál a játékmenet emlékezetesebb állomásainak reprodukálásra. Croft apakomplexusa már a 2001-es adaptációban is hangsúlyos volt, most még fontosabb szerep jut neki abban, hogy a nézőt meggyőzze róla, nem egy csinos pixelavatár tét nélküli kalandjait követi, hanem egy sebezhető, hús-vér emberért drukkolhat. A norvég Roar Uthaug filmje annyival sikeresebb az első két adaptációnál, amennyivel Vikander tehetségesebb Jolie-nál, de ez csak arra elég, hogy a „felesleges Indiana Jones-epigonok” toplistáján eggyel előkelőbb helyen szerepeljen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13654