KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/december
DARWIN RÉMÁLMAI
• Beregi Tamás: Majomkönny és spóratánc Darwin rémálmai
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: A svájci óra érdekel Beszélgetés Makk Károllyal
DARWIN RÉMÁLMAI
• Varró Attila: A műfajok eredete Kulturális evolúció
VIKING VÉR
• Kolozsi László: Hideg vér Skandináv bűnfilmek
• Sepsi László: Viking brigantyk Max Manus
• Gorácz Anikó: Izland noir Beszélgetés Baltasar Kormákurral
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A közelképek koszorús költője Balázs Béla
• N. N.: Balázs Béla (1884 - 1949)
• Gelencsér Gábor: A kíséréstől a kísérletezésig A Balázs Béla Stúdió ötven éve
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Alkonyi őrjárat Velence
DARWIN RÉMÁLMAI
• Győrffy Iván: Lebecsült rokonok Darwin a moziban
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. rész
• Szíjártó Imre: Oda is vissza Cseh/szlovák emigránsok
KRITIKA
• Schreiber András: Szerelemrulett Orosz Dénes: Poligamy
• Tüske Zsuzsanna: Csendes terror Szobafogság
• Baski Sándor: Szabad a gazda Az irányítás határai
• Gyenge Zsolt: Madarat tolláról Jacques Audiard: A próféta
KÖNYV
• Novotny Katalin: Alapiskola Mozgóképelemzés
MOZI
• Vajda Judit: A tejesember
• Pápai Zsolt: Az informátor!
• Baski Sándor: Törvénytisztelő polgár
• Schreiber András: O’Horten
• Roboz Gábor: Tiszta napfény
• Varró Attila: Fame
• Teszár Dávid: Astro Boy
• Géczi Zoltán: Paranormal Activity
• Sepsi László: Zombieland
• Csillag Márton: Szuperbojz
DVD
• Pápai Zsolt: A legbátrabb város
• Gelencsér Gábor: Janisch Attila filmjei
• Sepsi László: Pirx kalandjai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Miért én?

Strausz László

De ce eu? – román, 2015. Rendezte és írta: Tudor Giurgiu. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov. Szereplők: Emilian Oprea (Panduru), Mihai Constantine (Codrea), Andreea Vasile (Dora), Liviu Pintileasa (Ionut). Gyártó: Chouchkov Brothers / Libra Films / Cor Lenis Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 125 perc.

 

A kilencvenes években az ENSZ és az Unió háborús bűnök vádja miatt gazdasági embargó alá vette Szerbiát. A blokád kijátszása a környező országok szervezett bűnözői csoportjainak egyik legfontosabb bevételi forrásává vált, így például csak Romániából sok tízezer tonna kőolajat szállítottak a szomszédba. Ezek a tranzakciók a titkosszolgálatok védelme alatt álltak, majd a szolgáltatásért cserébe számos politikus kampányát finanszírozták a bevételekből.

Tudor Giurgiu valós eseményeken alapuló Miért én? című filmjének főhőse, Christian Panduru egy fiatal, naiv de ambiciózus bukaresti ügyész, akit főnökei egy ilyen korrupciós ügy gyors felgöngyölítésével bíznak meg. A paranoia-thriller műfaji szabályainak megfelelően azonban a történetben semmi és senki sem az, aminek látszik. Legmagasabb politikai körökig vezető szálak, gátlástalanság, cinizmus és manipuláció ellenszelében Panduru fokozatosan döbben rá arra, hogy ebben a játszmában az igazság kiderítése senkinek nem áll érdekében.

A film magabiztos és öntudatos módon használja az egyre kiismerhetetlenebb ügybe fokozatos belecsavarodó, joggal paranoiás ügyész karakterének műfaji elemeit (többek között Coppola Magánbeszélgetések-je is megidéződik abban a jelenetben, ahol a poloskát kereső főhős őrjöngve tör-zúz saját lakásában). Egyenletesen magas színvonalú színészi alakításoknak és feszes ritmusának köszönhetően a Miért én? izgalmas zsánerdarab, amelynek a konkrét korrupciós ügyekre való tekintettel még politikai gesztusként is fontos szerepe van.

Mióta Románia csatlakozási tárgyalásain a kora kétezres években az EU feltételként szabta a mindent átható korrupció elleni harcot, a látványos antikorrupciós ügyek a belpolitikai leszámolások eszközeivé is váltak. Erről a összetett játszmáról, illetve az állam, a néhai államszocialista titkosszolgálatok és az új vadkapitalista bűnözői csoportok genealógiájáról Kelet-Európában annak ellenére még nem sok thriller készült, hogy ez a történet – még ha eltérő formában is, de – a térség országainak közös tapasztalata. Nemzetközi viszonylatban a műfaji vetélytársaihoz képest alacsony költségvetésből készült film, amely egyes pontokon kifejezetten tévés hatást kelt, talán nem fog átütő sikert aratni, de a regionális sikerre és nézőkre joggal számíthat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12470