KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/november
ANGER APOKALIPSZISE
• Kecskés Péter: Haragos Apokalipszis Kenneth Anger
PÓKERMOZI
• Schreiber András: A nagy beetetés Tévépóker
AMERIKAI ÁLMOK
• Jankovics Márton: Kertvárosi titkok Született feleségek
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Tullio Kezich (1928–2009)
• Schreiber András: Bujtor István (1942-2009)
AMERIKAI ÁLMOK
• Vörös Adél: Álommunkák A kertvárosi Amerika
• Barotányi Zoltán: Henyék, lúzerek, Szuburbia Amerika hátsóudvara
PÓKERMOZI
• Deák Dániel: Flush back Pókerfilmek
AZ ISMERETLEN BERGMAN
• Pápai Zsolt: Nők, lelki tájban Robert Altman Bergman-trilógiája
• Gelencsér Gábor: Ördög és pokol Korai Bergmanok
• Tüske Zsuzsanna: Stockholmi randevú Ingmar Bergman: Ez itt nem történhet meg
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 3. rész
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Dargay Marcell: Lőj a zongoristákra! Az újhullám zenéje
• Jancsó Miklós: Ó, a Nouvelle Vague!
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Szerencsés ember a felvevőgéppel Beszélgetés Pados Gyulával
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Holdonjárók Cinefest 2009
KRITIKA
• Báron György: Történelem félárnyékban Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról
• Reményi József Tamás: Érintő Mátyássy Áron: Utolsó idők
KÖNYV
• Baski Sándor: Pánik helyett Stachó László – Molnár Bálint: A médiaerőszak
MOZI
• Nevelős Zoltán: The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek
• Schreiber András: Egy kurtizán szerelmei
• Parádi Orsolya: Páros mellékhatás
• Forgács Nóra Kinga: Welcome
• Sepsi László: Gamer – Játék a végsőkig
• Vajda Judit: Rémségek cirkusza
• Tüske Zsuzsanna: Julie & Julia – Két nő egy recept
• Varró Attila: Vakító fehérség
• Kovács Marcell: Sorority Row
• Baski Sándor: Ördög bújt beléd
E-MOZI
• Alföldi Nóra: A grófnő
MOZI
• Szabó Noémi: A Holdhercegnő
DVD
• Géczi Zoltán: Chang Cheh mesterhármasa
• Pápai Zsolt: Kis-nagy világ
• Gelencsér Gábor: Próba után
• Varga Zoltán: Leszbikus vámpírok gyilkosai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálos szívdobbanás

Pápai Zsolt

De battre mon coeur s’est arrété – francia, 2005. Írta és rendezte: Jacques Audiard. Kép: Stéphane Fountain. Zene: Alexandr Desplat. Szereplők: Romain Duris (Thomas), Niels Arestrup (Robert), Jonathan Zaccai (Fabrice), Gilles Cohen (Sami), Emmanuelle Devos (Chris). Gyártó: France 3 / Canal Plus / Sédif Productions / Cofimage 15. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 107 perc.

 

A hetvenes évek egyik legjelentősebb filmje alighanem Scorsese Aljas utcák című fabulája, amely – olybá tűnik – egészen napjainkig hat, az amerikai mozira éppúgy, mint az európaira. Jacques Audiard (Férfiak mélyrepülésben, A számat figyeld) szakajtónyi díjjal, egyebek közt 8 Cesarral és egy BAFTÁ-val elismert friss munkája is erre utal.

Az inspirációt annak a James Tobacknak 1978-as debütáló játékfilmje (Ujjak) szolgáltatta Audiard számára, aki odaadó Scorsese-tanítványként híresült el pályája elején. Toback filmjének hőse, a két világ ütközőzónájában toporgó fiatal férfi (akit Harvey Keitel alakított) egyszerűen átsétált Audiard munkájába, csupán fizimiskát cserélt, és az új francia színésznemzedék ügyeletes nagyágyúja, az új Belmondónak kikiáltott Romain Duris vonásait vette magára.

Hősünk igazi aljamunkával keresi a mindennapi betevőt a párizsi aljas utcákon: cinkes ingatlanügyletekkel foglalkozik, időnként pedig besegít a még zavarosabb bizniszekben gusztustalankodó apjának. Tomot minden látszat ellenére mégsem nyelte még el a fertő. Folyamatosan őrlődik animális késztetései és spirituális táplálékra éhes énje között, így amikor egy véletlen találkozás zongoraművész édesanyja egykori mesterével felcsillantja előtte a reményt, hogy folytathatja megszakadt zenei tanulmányait, ő kapva kap a lehetőségen. Amilyen kőkemény volt apja mellett a pénzbehajtásban, olyan elszántan kezd zongoraleckéket venni, és minden energiáját annak szenteli, hogy képbe kerüljön a közelgő meghallgatásra.

A Halálos szívdobbanás nem csupán középponti karaktere és az őt gyötrő problémák jellege miatt emlékezetet az Aljas utcákra, hanem a megmunkálásával is. A stilizált terekben játszódó jelenetek javát kézikamerával rögzítették, a Scorsese filmjének megszületése óta eltelt három évtized nyoma legfeljebb az akciókat színező fess montázstechnikán látszik. A Halálos szívdobbanás kis rosszindulattal míves iparosmunkának nevezhető, kis jóindulattal a napjaink világfilm-termését uraló középfajú művészfilmek mintadarabjának. Kinek-kinek kedve és ízlése szerint.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8636