KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/november
ANGER APOKALIPSZISE
• Kecskés Péter: Haragos Apokalipszis Kenneth Anger
PÓKERMOZI
• Schreiber András: A nagy beetetés Tévépóker
AMERIKAI ÁLMOK
• Jankovics Márton: Kertvárosi titkok Született feleségek
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Tullio Kezich (1928–2009)
• Schreiber András: Bujtor István (1942-2009)
AMERIKAI ÁLMOK
• Vörös Adél: Álommunkák A kertvárosi Amerika
• Barotányi Zoltán: Henyék, lúzerek, Szuburbia Amerika hátsóudvara
PÓKERMOZI
• Deák Dániel: Flush back Pókerfilmek
AZ ISMERETLEN BERGMAN
• Pápai Zsolt: Nők, lelki tájban Robert Altman Bergman-trilógiája
• Gelencsér Gábor: Ördög és pokol Korai Bergmanok
• Tüske Zsuzsanna: Stockholmi randevú Ingmar Bergman: Ez itt nem történhet meg
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 3. rész
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Dargay Marcell: Lőj a zongoristákra! Az újhullám zenéje
• Jancsó Miklós: Ó, a Nouvelle Vague!
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Szerencsés ember a felvevőgéppel Beszélgetés Pados Gyulával
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Holdonjárók Cinefest 2009
KRITIKA
• Báron György: Történelem félárnyékban Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról
• Reményi József Tamás: Érintő Mátyássy Áron: Utolsó idők
KÖNYV
• Baski Sándor: Pánik helyett Stachó László – Molnár Bálint: A médiaerőszak
MOZI
• Nevelős Zoltán: The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek
• Schreiber András: Egy kurtizán szerelmei
• Parádi Orsolya: Páros mellékhatás
• Forgács Nóra Kinga: Welcome
• Sepsi László: Gamer – Játék a végsőkig
• Vajda Judit: Rémségek cirkusza
• Tüske Zsuzsanna: Julie & Julia – Két nő egy recept
• Varró Attila: Vakító fehérség
• Kovács Marcell: Sorority Row
• Baski Sándor: Ördög bújt beléd
E-MOZI
• Alföldi Nóra: A grófnő
MOZI
• Szabó Noémi: A Holdhercegnő
DVD
• Géczi Zoltán: Chang Cheh mesterhármasa
• Pápai Zsolt: Kis-nagy világ
• Gelencsér Gábor: Próba után
• Varga Zoltán: Leszbikus vámpírok gyilkosai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

10 nap anyu nélkül

Rudolf Dániel

10 jours sans maman – francia, 2020. Rendezte: Ludovic Bernard. Írta: Mathieu Oullion és Ludovic Bernard. Kép: Vincent Richard. Szereplők: Franck Dubosc (Antoine), Aure Atika (Isabelle), Alice David (Julia), Alexis Michalik (Di Caprio), Héléna Noguerra (Audrey). Gyártó: Soyouz Films / StudioCanal. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 104 perc.

 

Egyre nagyobb divat a vígjátékok honosítása – a legjobb példa a több mint tizenkét országban (köztünk itthon is) újraforgatott Teljesen idegenek, a legújabb „áldozat” pedig egy 2017-es argentin komédia, az Anya elment nyaralni, melyet először az olaszok, most pedig a franciák ültettek át a saját közegükbe. A könnyű adaptálhatóság oka főként a pofonegyszerű, nyelvtől és kultúrától független vígjátéki alaphelyzet: egy agyonterhelt feleség-édesanya dönt úgy, tíz napra elutazik a tengerpartra feltöltődni, mialatt a karrierjével elhavazott, családfőként nem túl sikeres HR-menedzser édesapának kell átvennie a háztartás-gyereknevelés gondjait. Innentől bárki, aki látott vígjátékot valaha, ki tudja találni, mi következik: hősünk igyekszik megküzdeni az olyan kihívásokkal, mint a reggeli-készítés, a gyerekek suliba fuvarozása vagy a pelenkacsere, de végül katasztrófa közelébe sodorja magát mind a szakmai-, mind a családi életben.

Ludovic Bernard filmje sokszor megfogalmazott tanulságokat próbál közölni a családban elfoglalt szerepek egyenlőtlenségéről és a gyerekeiket elhanyagoló munkamániás szülőkről, de csak éppen annyira meglebegtetve őket, hogy véletlenül se zavarják a nézőt a főhős szerencsétlenkedésén alapuló poénok közben. A probléma, hogy ezek a poénok sem ütnek igazán, szinte alig van olyan rész, amelyre egy órával a vetítést követően még emlékeznénk. Az apa jellemváltozása elnagyolt és olyan hirtelen jön, megalapozás nélkül – a cselekmény utolsó egynegyedében –, hogy hiteltelennek hat. A karakterek többségét néhány tollvonással elintézték a forgatókönyvírók, ezért nehéz azonosulni velük. A teljesen steril, nemzetközi szabvány szintén ront az összképen: a 10 nap anyu nélkül-ből mindenestül hiányzik a „franciásság”, a gallokra jellemző humor. Akárhol játszódhatna a világban, és valószínűleg fog is, hiszen a recept adott, csak a készterméket kell felmelegíteni a vállalkozóknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14509