KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/november
ANGER APOKALIPSZISE
• Kecskés Péter: Haragos Apokalipszis Kenneth Anger
PÓKERMOZI
• Schreiber András: A nagy beetetés Tévépóker
AMERIKAI ÁLMOK
• Jankovics Márton: Kertvárosi titkok Született feleségek
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pintér Judit: Tullio Kezich (1928–2009)
• Schreiber András: Bujtor István (1942-2009)
AMERIKAI ÁLMOK
• Vörös Adél: Álommunkák A kertvárosi Amerika
• Barotányi Zoltán: Henyék, lúzerek, Szuburbia Amerika hátsóudvara
PÓKERMOZI
• Deák Dániel: Flush back Pókerfilmek
AZ ISMERETLEN BERGMAN
• Pápai Zsolt: Nők, lelki tájban Robert Altman Bergman-trilógiája
• Gelencsér Gábor: Ördög és pokol Korai Bergmanok
• Tüske Zsuzsanna: Stockholmi randevú Ingmar Bergman: Ez itt nem történhet meg
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 3. rész
FRANCIA ÚJHULLÁM
• Dargay Marcell: Lőj a zongoristákra! Az újhullám zenéje
• Jancsó Miklós: Ó, a Nouvelle Vague!
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Szerencsés ember a felvevőgéppel Beszélgetés Pados Gyulával
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Holdonjárók Cinefest 2009
KRITIKA
• Báron György: Történelem félárnyékban Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról
• Reményi József Tamás: Érintő Mátyássy Áron: Utolsó idők
KÖNYV
• Baski Sándor: Pánik helyett Stachó László – Molnár Bálint: A médiaerőszak
MOZI
• Nevelős Zoltán: The Brothers Bloom – Szélhámos fivérek
• Schreiber András: Egy kurtizán szerelmei
• Parádi Orsolya: Páros mellékhatás
• Forgács Nóra Kinga: Welcome
• Sepsi László: Gamer – Játék a végsőkig
• Vajda Judit: Rémségek cirkusza
• Tüske Zsuzsanna: Julie & Julia – Két nő egy recept
• Varró Attila: Vakító fehérség
• Kovács Marcell: Sorority Row
• Baski Sándor: Ördög bújt beléd
E-MOZI
• Alföldi Nóra: A grófnő
MOZI
• Szabó Noémi: A Holdhercegnő
DVD
• Géczi Zoltán: Chang Cheh mesterhármasa
• Pápai Zsolt: Kis-nagy világ
• Gelencsér Gábor: Próba után
• Varga Zoltán: Leszbikus vámpírok gyilkosai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: Gyilkos tréfa

Kránicz Bence

Batman: The Killing Joke – amerikai, 2016. Rendezte: Sam Liu. Forgalmazó: Warner Home. 76 perc.

 

Személyes beszámolókból szerezhetünk tudomást arról, hogyan dolgozták fel a mit sem sejtő gyerekek 1990 januárjában az első magyar nyelvű Batman-képregényfüzet okozta sokkot. A magyar kiadó ugyanis A gyilkos tréfával indított, vagyis egy átlagos Batman-sztori helyett rögtön az egyik legbotrányosabb, rendhagyó történetet választotta.

Alan Moore író korábban a V mint vérbosszúban és a Watchmen – Az őrzőkben kezdte ki az álarcos igazságosztók mítoszát, elmekórtani esetekként ábrázolva hőseit, ám Batmannel még messzebbre ment. Az az aljasság, amit a hős ősellensége, Joker művel A gyilkos tréfában, bármilyen fikcióban durva lenne, a fiataloknak szóló szuperhőstörténetek között pedig jóformán azóta is párját ritkítja. Hogy megpróbálja az őrületbe kergetni Batman szövetségesét, Gordon felügyelőt, Joker megnyomorítja, meztelenre vetkőzteti és feltehetően meg is erőszakolja Gordon lányát. Az aktusról fotókat készít, majd végignézeti azokat a foglyul ejtett rendőrrel, míg végül maga Batman is kétségbe vonja, hogy van értelme az igazságért küzdeni, ha a Jokerhez hasonló őrültek újra és újra szabadlábra kerülhetnek.

Az idei rajzfilm-adaptáció precízen rekonstruálja Joker gaztetteit, vállalva a magas korhatárbesorolást, ám a képregény lélektani hatását képtelen visszaadni. Ennek elsősorban a Brian Bolland szürreálisba hajló rajzait leegyszerűsítő és elszürkítő képi világ az oka, másrészt egy dramaturgiai baklövés. Az alkotók ugyanis új történetszálat írtak Barbara Gordonnak, hogy közelebb hozzák őt a nézőkhöz, a film első harmadában tehát Joker fel sem bukkan. A képregénytörténet egyik legbrutálisabb sztorija elé ékelve azonban bármilyen konfliktus súlytalan marad, a váltás pedig zavarbaejtő: mintha két külön filmet látnánk. Eközben Batman szinte mellékszereplővé fokozódik le. Így a kegyetlen finálénak sincs igazi ereje, amelyben a szuperhős ráeszmél, milyen meddő és abszurd is voltaképpen a ténykedése.

Extrák: a következő DC-animáció reklámja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12930