KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Meztelenek és bolondok

Kövesdi Rózsa

 

A harminchárom éves Steven Spielberg, a világsikert aratott Cápa és a Harmadik típusú találkozások rendezője, a mai hollywoodi filmgyártás csodagyereke ebben a filmjében 1941. decembere, a Pearl Harbor utáni napok bizarr eseményeiből formál szatirikus burleszkfilmet. Japán tengeralattjárót látnak felbukkanni Amerika csendes-óceáni partjainál, s ezt a nagy Los Angeles-i légitámadás néven ismert háborús pánik követi, amikor is a város minden légvédelmi ütege egy éjszakán át az üres eget lövi. Végül a háborúba induló tengerészek, a szárazföldi katonák, meg néhány jampecruhás ficsúr közötti tömegverekedésnek a háborút, az amerikai katonai felkészületlenséget parodizáló burleszk-tömegjelenetei zárják a gigantikus, ám belül kissé üres látványosságot.

A filmbeli japán tengeralattjáró parancsnoka elhatározza, hogy csapást mér az amerikai szárazföldre. Méltó célpontot keres, tehát választása Hollywoodra esik. S így Spielberg is két legyet üthet egy csapásra: egyszerre űzhet csúfot a háborús hisztériából és a hollywoodi álomgyárból. Jókedvűen és nagy gyönyörűséggel töri-lövi ripityává díszlet-Hollywoodot, és közben jócskán meg is csipkedi az amerikai eszményt és ideálokat, amelyeknek elterjesztéséből a hollywoodi filmek mindig is kivették részüket.

Spielberg, akit egy rosszmájú kritikusa a „gépesített látványosságok hollywoodi királya” címmel ajándékozott meg, most nyilván ki akarta tombolni magát. És mivel pénznek nem volt szűkében – minden idők e legdrágább komédiája csaknem harmincmillió dollárba került –, hipermodern „új-hollywoodi” technikával lendíti tovább a klasszikus burleszk műfaját, kajánul, önironikusan csúfolódva azon az apparátuson, amelynek saját filmjeit is köszönheti. A film mégsem bizonyult sikeresnek – először Spielberg pályáján. Pedig valódi szatíra is lehetett volna belőle, ha képi humora igényesebb, ha kerüli vagy ellenkezőleg, mint a Cápában, a Harmadik típusú találkozásokban arcpirítóan felvállalja Hollywood összes álomgyári kliséjét. Európai szemmel rossz ízlésű film a Meztelenek és bolondok – de a trükkös Spielberg talán épp így akarta megmutatni Hollywood lelkét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7038