KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/október
BLOG
• Klacsán Csaba: Röghöz kötve CinePécs 2009
3D REVOLÚCIÓ
• Ádám Péter: Térhatású jövő A mozi harmadik forradalma
• Varró Attila: Kalandra fel Térhatású animáció
• Gorácz Anikó: Térélmény A 3D múltja, jelene és jövője
• Sepsi László: A halál ezer arca David R. Ellis: A végső állomás 3D
MAGYAR SCI-FI
• Németh Attila: Mondjam vagy mutassam? A magyar SF-irodalom és a film
• Csordás Attila: Thelomeris Beszélgetés Hatvani Balázzsal
• Schreiber András: Vételhiba Vranik Roland: Adás
• Schubert Gusztáv: A számok ura Pater Sparrow: 1
SPANYOL TRENDEK
• Géczi Zoltán: Baljós arkangyalok Spanyol horror-reneszánsz
• Lénárt András: Van-e élet Almodóvar után? A mai spanyol film
• Bikácsy Gergely: Könnycsepp a vérhagymán Megtört ölelések
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Szemben az árral? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Forgách András: Szélesvásznú lélek Robert Capa
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 2. rész
MÉDIA
• Hirsch Tibor: MikroHollywood YouTube mozi
KÖNYV
• Baski Sándor: Nyomkereső Mátyás Győző: A látszat birodalma
KRITIKA
• Klág Dávid: Anyaföldön kívüli Neill Blomkamp: District 9
• Bori Erzsébet: Ördögi kísértetek Gárdos Péter: Tréfa
MOZI
• Schreiber András: Fausta éneke
• Varró Attila: Rövidlátók
• Baski Sándor: Free Rainer
• Roboz Gábor: Pippa Lee négy élete
• Kolozsi László: Észak
• Alföldi Nóra: Pánikfalva
• Tüske Zsuzsanna: Családban marad
• Pápai Zsolt: Admirális
• Forgács Nóra Kinga: Apám zenéje
• Vajda Judit: A csúf igazság
• Sepsi László: Az időutazó felesége
• Géczi Zoltán: Halloween 2.
DVD
• Gelencsér Gábor: Bergman-jelenetek
• Varró Attila: Houdini – A halál mágusa
• Kovács Marcell: Az áruló
• Nagy V. Gergő: Foxy Brown

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az 54. hadtest

Pápai Zsolt

Pápai Zsolt

Glory – amerikai, 1989. Rendezte: Edward Zwick. Szereplők: Matthew Broderick, Morgan Freeman, Denzel Washington. Forgalmazó: Sony. 122 perc.

 

A feketék – színészek és hősök – emancipációja a hollywoodi filmben a szolid ötvenes évekbeli kezdetek után a hatvanas–hetvenes dekád Reneszánszában erősödött meg, aztán a nyolcvanas évek második felében jutott el a csúcsra a Lángoló Mississippivel, a Bíborszínnel. Valamint minden idők egyik legkiválóbb háborús filmjével, Edward Zwick azóta klasszikussá nemesedett Az 54. hadtestével, amely a polgárháborúban fekete katonák részvételével felállított alakulat valós történetét meséli el. Az emancipáció és abolíció mellett a szolidaritás a film főszólama, de nem csak ezért hatásos és friss mindmáig, hanem a kivitelezése: ragyogó szerkezete, és példás ritmusa miatt, bónuszként pedig ott vannak a megkapó színészi teljesítmények. A rendező korszakos színészegyéniségek (Morgan Freeman és Denzel Washington) pályáját izzította be a filmmel, Matthew Broderick imágóját pedig újrafazonírozta.

Ritka, hogy egy nő nélküli mozi (regény, színmű, sőt: vers) ne keltsen hiányérzetet. Az 54. hadtestből hiányzik a női szereplő, a film mégis impresszív. Talán csak némi – a történet (férfi)melodrámai hangoltságából egyenesen következő – modorosságot lehet felvetni vele szemben, esetleg a dialógusokon is lehetett volna csiszolni valamelyest, ezekért azonban kárpótol a tempó centrírozása, a hangos akciók és a mélydrámai csendek keverésére épülő előadásmód: előbbire példa a hadtest első bevetését jelentő, James-szigeti csata, vagy a zárlatbeli ostrom, melyek harminc év távlatából is hatásosak, utóbbira Washington karakterének megkorbácsolása. Edward Zwick munkája a hasonló témájú, bár nem feltétlenül hasonló műfajú kortárs mozik – a feketék elnyomását ábrázoló, egyúttal az önkény elleni lázadásukat is bemutató filmek – egyik legfontosabb ösztönzője és előképe, de azoknál jobban megmunkált, mívesebb. Egységesebb, jobb ritmusú, mint a Django elszabadul, gondolatgazdagabb és mélyebb, egyúttal karakteresebb és cselekményesebb, mint a 12 év rabszolgaság.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13628