KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/augusztus
KUBRICK
• Schreiber András: Millenium Monolit 10 mínusz Kubrick
JIM THOMPSON
• Roboz Gábor: Tűzijáték az alagút végén Jim Thompson
• Varró Attila: A köztes szerző Gyilkosság
CANNES
• Létay Vera: Vértestvérek
• N. N.: Cannes-i díjak (2009)
KENYERES BÁLINT
• Kovács András Bálint: Ember a mozgó felvevőgéppel Kenyeres Bálint rövidfilmjeiről
• Csillag Márton: A lebegés szépsége Beszélgetés Kenyeres Bálinttal
TARANTINO
• Géczi Zoltán: Becstelen bírák, becsületes brigantik Világháborús mozi
• Gyenge Zsolt: Kill Hitler, avagy a nárcisztikus Quentin Becstelen brigantyk
PERZSA HÁLÓ
• Barkóczi Janka: Rettenetes gyerekek Iráni film: az új nemzedék
• Epres Tamás: A cenzor és a perzsa macskák Bahman Gobadi
NOUVELLE VAGUE
• Orosdy Dániel: Új hullámok, régi bűnök Hitchcock és a nouvelle vague
• Ádám Péter: Az írógéptől a kameráig Nouvelle vague: A szerzői film teóriája
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Hurrá, nyaralunk? Tévénemzedék
• Kemenes Tamás: Virtuális viszonyok A tévé mint családtag
KÖNYV
• Vincze Teréz: Arcművészet Margitházi Beja: Az arc mozija
• Pápai Zsolt: Kamaszpanasz Kitano Takeshi: Fiú
KRITIKA
• Varró Attila: Az utolsó gengszter Közellenségek
• Gorácz Anikó: Kisköltségvetésű mágia Boszorkánykör
MOZI
• Nevelős Zoltán: Il Divo
• Vincze Teréz: Pandora szelencéje
• Vajda Judit: Nászajánlat
• Roboz Gábor: Szerelem második látásra
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem olasz módra
• Varró Attila: Görögbe fogadva
• Baski Sándor: Transformers: A bukottak bosszúja
• Sepsi László: Bunyó
• Parádi Orsolya: Jégkorszak 3: A dínók hajnala
• Csillag Márton: Brüno
DVD
• Géczi Zoltán: A Fehér Lótusz Klánja
• Varga Zoltán: Hellraiser I-III
• Pápai Zsolt: Állj, határ!
• Kovács Marcell: Sóhajok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Michel Houellebecq elrablása

Vajda Judit

L’enlèvement de Michel Houellebecq – francia, 2014. Rendezte és írta: Guillaume Nicloux. Kép: Christoph Offenstein. Szereplők: Michel Houellebecq (Houellebecq), Mathieu Nicourt (Mathieu), Maxime Lefrancois (Maxime), Francoise Lebrun (Francoise). Gyártó: Les Films du Worso. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 93 perc.

 

Michel Houellebecq híresen pesszimista francia író, botrányfigura és a popkultúra viszonya olyan szoros (lásd például az ő fotójával ellátott, Kiábrándult Értelmiségi név alatt futó mémsorozatot), hogy semmi meglepő nincs abban, ha a címszereplésével forog le egy film. Főleg, hogy Houellebecq intim viszonyt ápol a mozgókép világával: nemcsak több művét adaptálták, de ő maga is rendezett, sőt apróbb szerepekben is feltűnt már. A térkép és a táj című regényében pedig megjelenik egy, az íróval feltűnően sok hasonlóságot mutató figura, akit Michel Houellebecq-nek hívnak.

Michel Houellebecq-nek hívják a Michel Houellebecq elrablásának Michel Houellebecq által megformált főhősét is – ahogy saját néven szerepelnek a film további résztvevői is. De ezt leszámítva is mérget vehetünk rá, hogy az alkotás nem szabályos emberrablós thriller. Erről elsősorban maga a főhős/főszereplő gondoskodik. Lelkialkatával összhangban például a legkevésbé sem rázza meg, hogy elrabolták, és megpróbálja ugyanúgy élni tovább az életét, melynek legfontosabb része, hogy meglegyen a napi betevő piája és cigarettája. További, a zsánerfilmmé válás ellenében ható tényező, hogy még utalás szinten sem derül ki, ki a film főgonosza, azaz a Houellebecq elrablására megbízást adó illető.

Guillaume Nicloux korábban egy veretes irodalmi adaptáció (Az apáca) mellett szabályos thrillereket (Személyes ügy, Az őrület vonzásában) is rendezett, most azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy dekonstruálja a műfajt. Erre irányuló törekvései egy nemcsak kétértelműségeket, de hagyományos vígjátéki, sőt burleszk-elemeket is bevető humorban csúcsosodnak ki, és zseniális az is, ahogy egyes motívumokban (imitált verekedés, az agresszió váratlan kitörése, „autós üldözés”) mégis visszalopja a kiindulási alapul szolgáló zsáner elemeit a filmbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11759